Mentességek

A válaszok az Országgyűlés által megszavazott és kihirdetett törvény, továbbá a miniszteri rendeletek alapján készültek.

1. Miként szükséges a Rendelet 4. § (2) bekezdés g), h) pontjában említett értékhatárokat figyelembe venni, amennyiben egy fuvarozás keretében, egy termékegységben kockázatos és kockázatosnak nem minősülő termékeket egyaránt szállítanak?

Ha a fuvar tárgyát képező termékek többféle termékkörbe sorolhatók, a mentesülés lehetősége kizárólag az adott termékkategória (kockázatos, nem kockázatos) tekintetében, a kategória vonatkozásában – a termék tömegére és adó nélküli ellenértékére nézve – meghatározott értékeknek megfelelően lehetséges.

Ha tehát az adózó 2000 kg nem kockázatos terméket és 600 kg kockázatos élelmiszert fuvaroz egyidejűleg, a bejelentést csupán a kockázatos élelmiszerekre nézve szükséges megtennie, függetlenül attól, hogy a teljes szállítmány tömege a 2500 kilogrammot meghaladja (feltételezve természetesen, hogy a nem kockázatos termékek értéke 5 millió forintot nem haladja meg). A teljes szállítmányra vonatkozóan pedig kizárólag abban az esetben mentesülhet a bejelentési kötelezettség alól, amennyiben a fuvar valamennyi érintett termékkategória tekintetében az értékhatárok alatt marad.


2. Kit terhel 2015. április 1-jétől az EKÁER bejelentési kötelezettség azokban az esetekben, amikor együtt szállítanak kockázatos és nem kockázatos terméket és a vevő fuvaroz?


Az EKÁER-re vonatkozó szabályozás sem 2015. január 1-jétől, sem 2015. március 1-jétől nem tartalmaz olyan szabályt, amelynek alapján az egy feladótól egy címzett részére egy gépjárművel történő kockázatos és nem kockázatos termékek tömegét és adó nélküli összesített értékét összeszámítani rendelné, vagyis jelenleg is külön-külön kell megállapítani kockázatos és nem kockázatos termékek esetében, hogy kell-e EKÁER számot igényelni, ha azokat egy szállítmány keretében ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére fuvarozzák. Természetesen annak belföld-belföld relációban 2015. április 1-jéig, EU-belföld, illetve belföld-EU relációban pedig ezt követően sincs akadálya, hogy ilyen esetben a szállítmány egy EKÁER számmal legyen azonosítva.    
2015. április 1-jétől a Rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében belföld-belföld relációban, ha a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja el, akkor a bejelentés a címzettet terheli. Ez belföld-belföld relációban azt eredményezni, hogy amennyiben ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére egy gépjárművel fuvaroznak kockázatos és nem kockázatos terméket, és mind a kockázatos, mind a nem kockázatos termékek esetében fennáll az EKÁER szám igénylési kötelezettség, akkor a kockázatos termékek tekintetében a feladó, nem kockázatos termékek esetében pedig a címzett a bejelentésre kötelezett, feltéve, hogy a címzett fuvaroz vagy fuvaroztat. Vagyis ez esetben két EKÁER szám fog kapcsolódni egy szállítmányhoz.

3. Ki és milyen feltételekkel mentesülhet a bejelentési kötelezettség alól?

Nem tartozik az EKÁER hatálya alá
- a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgyűlési Őrség gépjárműve,
- a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárműve, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárműve,
- a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjármű,
- a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengeni megállapodás) és viszonosság körébe tartozó jármű,
- a humanitárius szervezet által kiállított igazolással (nyilatkozattal) közlekedő, nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjármű.
Nem tartozik az EKÁER hatálya alá az alábbi termékekkel végzett körúti fuvarozással járó tevékenység:
- a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított dohány, ellenőrzött ásványolajtermék, bioetanol, biodízel, E85,
- a hatályos vámjogszabály szerinti vámfelügyelet alatt álló termék,
- a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentésköteles hulladékszállítás keretében szállított termék,
- a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles termék,
- az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 1. pontja szerinti anyagok,
- a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termék,
- ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg,
- ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege az 500 kg-ot és azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.
-
a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó biztonsági okmányok, valamint azok alapanyagai és félkész termékei,
- az egyes áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok vámhatárt vagy országhatárt átlépő kereskedelméről szóló 52/2012. (III. 28.) Korm. rendelet szerinti engedéllyel rendelkező biztonsági papír,
- a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (2) bekezdése szerinti bankjegy- és érmekibocsátás keretében szállított termék, ideértve azok alapanyagait és az előállítására szolgáló eszközöket is.

4. Társaságunk kommunális hulladék gyűjtését végzi. A hulladékot naponta az Y. sz. főúton szállítjuk a hulladékgyűjtő telepre, útdíj fizetésre kötelezettek vagyunk. A 2015. január 1-től életbe lépő bejelentési kötelezettség érinti a hulladékszállítást is?

Belföldi viszonylatban végzett szállítás esetében csak akkor szükséges az ügylet EKÁER rendszerben történő rögzítése, ha a hulladék első belföldi általános forgalmi adóköteles értékesítése is megvalósul annak közúti fuvarozásával együtt. A lakossági vagy ipari hulladék begyűjtése esetén így – amennyiben az nem jár értékesítéssel a begyűjtő felé, hanem általa teljesített szolgáltatásnyújtásnak minősül - nem teljesül a jogszabályi feltétel, ezért e szállítások nem bejelentés kötelesek. A begyűjtő által továbbértékesített hulladékok esetében, amennyiben az első belföldi értékesítésnek minősül, és az értékesítés közúti fuvarozással is jár, akkor a szabályozásban foglalt tömeg és értékhatárok figyelembe vételével az ügylet bejelentési kötelezettség alá eshet.
Egyebekben megjegyzendő, hogy belföldi feladási címről belföldi rendeltetési helyre történő szállítással járó, értékesítésnek nem minősülő ügylet esetén a bejelentési kötelezettség nem merül fel.
Lényeges továbbá, hogy a hulladékok elszállításában, ha az ipari termelő a hulladékot értékesíti az azt begyűjtő részére, akkor az értékesítő ipari termelő lesz a bejelentésre kötelezett első belföldi adóköteles értékesítő, így a hulladékot elszállítónak az átvétel bejelentésén kívül egyéb kötelezettsége ebben az esetben sem keletkezik.
Megjegyzendő továbbá, hogy a Rendelet szerint nem tartozik az EKÁER hatálya alá az alábbi termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység: a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentés-köteles hulladékszállítás keretében szállított termék.

5. A kevert betont előállító betongyárnak a beton kiszállításáról kell-e EKÁER számot kérni minden egyes kocsi betonhoz, függetlenül annak értékétől, vagy mennyiségétől?

Az építkezéshez vásárolt betont ütemesen szállítják a mixerek, de az utolsó adagot (annak mennyiségét, időpontját stb.) csak az építkezés munka menete függvényében lehet majd meghatározni. Ki és mikor fogja ezt bejelenteni?
Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i-k) és m) pontjában meghatározott adatokat a feladó köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. A 3. § (3) bekezdése szerinti esetben azt a feladót terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja.
Ha a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli. A Rendelet 3. § (3) bekezdése szerinti esetben azt a címzettet terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja. (Ezen rendelkezés csak 2015. április 1-től hatályos.)
Az EKÁER szám megállapítása érdekében a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges.
Az EKÁER elektronikus felületén kell bejelenteni

a) a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i) és m) pontjaiban meghatározott adatokat legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig,

b) a Rendelet 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatot az EKÁER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig,

c) a Rendelet 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti adatot a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKÁER szám érvényességi idején belül.
Belföld-belföld relációban csupán abban az esetben kell EKÁER számot kérni, amennyiben nem közvetlen végfelhasználó részére első általános forgalmi adóköteles értékesítés történik.
A Rendelet 2015. április 1. napjától hatályos 13. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel 2015. április 1. napjáig, amennyiben nem közvetlen végfelhasználó részére az első általános forgalmi adóköteles értékesítés történik a betongyár, mint feladó lesz a bejelentésre kötelezett, 2015. április 1. napját követően, amennyiben a terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli.
Nem tartozik az EKÁER hatálya alá a közúti fuvarozással járó tevékenység, ha ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek együttes bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg.

6. Az EKÁER bevezetéséről szóló törvény kizárólag a „közúti fuvarozás” illetve a „fuvarozás” fogalmat tartalmazza. Mivel a „fuvarozás” fogalom magyarázatára külön nem tér ki, így a más törvényekben (pl. 2013. évi V. tv. XXXVIII. Fejezet 6:257. §) és egyéb rendelkezésekben alkalmazott fuvarozás fogalom szerint (fuvarozás: díj ellenében végzett szállítás) a saját számlás közúti áruszállítások nem tartoznak az EKÁER hatálya alá. Kérjük ennek megerősítését vagy jogszabállyal alátámasztott cáfolatát.

A közúti fuvarozással járó tevékenységnek minősülést nem befolyásolja, hogy a közúti fuvarozást a terméket értékesítő, a terméket beszerző, az egyéb célú behozatalt, egyéb célú kivitelt megvalósító személy, szervezet, vagy bármelyikük megbízásából végzi.
Az Art. valóban nem definiálja sem a „közúti fuvarozás”, sem pedig a „fuvarozás” fogalmát, azonban ez nem jelenti azt, hogy a hivatkozott, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott „fuvarozás” fogalom ebben a vonatkozásban automatikusan használható lenne, tekintettel arra, hogy a Ptk. nem háttérjogszabálya az Art.-nak.
Az áru típusától és mennyiségétől függően minden, útdíjköteles (3,5 t megengedett össztömeg feletti) járművel végzett, közúti fuvarozással járó tevékenységet kötelező bejelenteni, amely lehet
- az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzés, vagy egyéb célú behozatal,
- belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel,
- belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés.
Nem kell bejelentést teljesíteni belföld-belföld viszonylatban, ha végfelhasználó részére történik a termékértékesítés, vagy nem első általános forgalmi adóköteles termékértékesítésről van szó.

7. Hogyan igazolja egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során a gépjármű vezető azon körülmény fennállását, amely körülménynél fogva jogszerűen nem rendelkezik EKÁER számmal az adott termékegység?
Például, hogyan igazolja, hogy nem az első adóköteles értékesítés következtében került sor a fuvarozásra?
Gyorsíthatja-e az ellenőrzést, ha a jármű vezetője rendelkezik az eladó írásbeli nyilatkozatával erről a körülményről?

A közutakon végzett ellenőrzések során az állami adó-és vámhatóság az adott eset összes körülményének mérlegelése alapján jár el. Az állami adó- és vámhatóságnak az Art. 88. § (6) bekezdése alapján módjában áll a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személyt nyilatkoztatni arról, hogy mely általános forgalmi adóalany javára végzi a fuvarozási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét és az általános forgalmiadó-alany tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló fuvarlevél, számla vagy egyéb dokumentum, meglétét. Emellett az állami adó-és vámhatóság figyelembe veszi az Art. által külön nem nevesített azon dokumentumokat és nyilatkozatokat is, amelyeket a fuvarozással járó ügylet szereplői nem kifejezetten a termék eredetének és tulajdonjogának, hanem egyéb tényeknek és körülményeknek az igazolása – például az EKÁER bejelentési kötelezettség hiányának alátámasztása – céljából bocsátanak a fuvarozó rendelkezésére.
Általánosságban elmondható, hogy az ügylet szereplőinek módjukban áll nyilatkozni arról, hogy bejelentési kötelezettség nem terheli őket, illetve módjukban áll a bejelentési kötelezettség hiányát különféle okiratokkal alátámasztani, ugyanakkor nem nevezhető meg olyan dokumentum, illetve okirat, amelyet az adó- és vámhatóság minden körülmények között elfogad. 

8. A Rendelet 4. § (2) bek. c) pontja értelmében a hulladékszállításról szóló Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 1013/2006/EK rendelet szerinti bejelentésköteles hulladékszállítás keretében szállított termék nem EKÁER bejelentésre köteles.
Hogyan kell értelmezni az EK rendelet szerinti bejelentésköteles hulladékszállítást, mi értendő alatta, illetve a speciális jogszabályok is ide értendőek-e?

Az NGM rendelet 4. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt mentességi szabály értelmezése során azt kell figyelembe venni, hogy a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: rendelet) 1. cikk (2) bekezdésének a)-d) pontja a rendelet alkalmazási körébe tartozó hulladékszállításokat az alábbiak szerint határozza meg:
„1. cikk

(2) Ezt a rendeletet az alábbi hulladékszállításokra kell alkalmazni:
a) a tagállamok közötti szállítás, amely Közösségen belül vagy harmadik országokon keresztül történik;
b) harmadik országokból a Közösségbe történő behozatal;
c) a Közösségből harmadik országokba történő kivitel;
d) valamely harmadik országból egy másikba, a Közösség területén történő átszállítás.”

A rendelet hivatkozott rendelkezése alapján az NGM rendelet 4. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti mentesség nem vonatkozik a belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő hulladékszállítással járó ügyletekre.
Az előzőekre tekintettel az NGM rendelet 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti, azaz útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles hulladékértékesítések nem felelnek meg 4. § (2) bekezdésének c) pontjában foglalt feltételeknek, vagyis azokra a mentességi szabály nem alkalmazható.

9. Az EKÁER rendelet 5. § (1) bekezdése szerint a 6. § (2) bekezdésben szereplő adózó kérheti az útszakasz mentességet. A 6. § (2) bekezdés c) pontja szerint a nem kockázatos termékek szállítása esetén kérheti az egyszerűsített adattartalommal történő bejelentést az adózó.
Az útszakasz mentességet szintén csak nem kockázatos termékek szállítására lehet kérni, vagy arra nem vonatkozik ez a feltétel, ez csak az egyszerűsített bejelentésnél alkalmazandó?

Az EKÁER rendelet 5. § (1) bekezdése a 6. § (2) bekezdése szerinti adózóra utal. Tehát a 6. § (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő adózó kérheti – akár kockázatos termékek fuvarozásához kapcsolódóan is – az útszakasz-mentesítést.

10. Az EKÁER rendelet 4. § (2) bekezdés b) pontja szerint nem tartozik az EKÁER hatálya alá a hatályos vámjogszabály szerinti vámfelügyelet alatt álló termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység. Mit jelent pontosan a „vámfelügyelet alatt álló termék”, milyen vámjogi eljárás alatt álló termékre igaz ez?

Harmadik országban feladott nem közösségi áru importja esetén, amennyiben azt belföldön bocsátják szabad forgalomba, nem áll fenn bejelentési kötelezettség. Ha azonban a nem közösségi árut egy másik EU tagállamban helyezik szabad forgalomba, EU-Magyarország viszonylatban közösségi termékbeszerzés címén EKÁER bejelentési kötelezettség keletkezik. Feladó és címzett a magyar cég, a felrakodás címe a vámkezelés helye, a kirakodás címe pedig a belföldi rendeltetési cím.

Harmadik országba irányuló export esetén, amennyiben a közösségi árut belföldön vonják kiviteli vámeljárás alá, nem kell EKÁER számot kérni. Abban az esetben azonban, ha a közösségi árut az EU más tagállamában vonják kiviteli vámeljárás alá, Magyarország-EU viszonylatban egyéb célú kivitel címén EKÁER bejelentési kötelezettség áll fenn. Feladó és címzett a magyar cég, a felrakodás címe a belföldi feladási cím, a kirakodás címe pedig a vámkezelés helye.

EU-harmadik ország-Magyarország viszonylatban az áru közösségi jellegét igazolni kell. Amennyiben a termék belső árutovábbítása „T2” okmány fedezete mellett történik, a termék vámfelügyelet alatt áll, így – függetlenül attól, hogy az Áfa tv. alapján Közösségen belüli termékbeszerzés valósul meg és áfa fizetési kötelezettség keletkezik – nem kell EKÁER számot kérni. Amennyiben azonban a terméket nem vonják belső árutovábbítási eljárás alá, hanem más módon igazolják az áru közösségi jellegét – ilyen, ha az árut „T2L” okmány kíséri –, a termék nem áll vámfelügyelet alatt, vagyis Közösségen belüli termékbeszerzés címén bejelentési kötelezettség áll fenn.

11. Az EKÁER rendelet 4. § (2) bekezdés f) pontja szerint mentes a bejelentés alól a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység. Ha egy feladótól egy címzettnek, egy gépjárművel szállítanak adott útvonalon történő egyszeri mozgással több postai küldeménynek minősülő terméket (pl. 100 db egyenként 40 kg-ot meg nem haladó csomagot), akkor ebben az esetben is mentes a bejelentési kötelezettség alól, vagy – mivel összsúlyban már meghaladná a postai küldeménynek minősülés súlyhatárát – fennáll a bejelentési kötelezettség?

Nem áll fenn bejelentési kötelezettség abban az esetben sem, ha egy feladótól egy címzettnek, egy gépjárművel szállítanak adott útvonalon történő egyszeri mozgással több postai küldeménynek minősülő terméket.

12. A Közösség más tagállamából érkező csomagokra is alkalmazható az EKÁER rendelet 4. § (2) bekezdés f) pontja szerinti mentességi szabály?

Igen, EU-belföld viszonylatban is alkalmazható a postai küldeményekre vonatkozó mentességi szabály.