Kockázati biztosíték

1. Mikor kötelező a kockázati biztosíték nyújtása?

Kockázati biztosítékot belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli termékbeszerzést, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani.
Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKÁER számot az állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amely
- a kockázatos élelmiszerek tekintetében
•  az Élelmiszerlánc-felügyeleti Információs Rendszerben nyilvántartott, FELIR azonosító számmal rendelkezik,
•  Közösségen belüli termékbeszerzés vagy belföldre irányuló egyéb célú behozatal esetén  az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségéről szóló VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) előírásai szerint a tevékenységét első belföldi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként - ideértve a bértárolási tevékenységet is - bejelentette, valamint  az első belföldi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a VM rendelet előírásai szerint az első belföldi tárolási hely bejelentésének eleget tett, és
• ezen szakasz szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette,
- a külön jogszabályban meghatározott egyéb kockázatos termékek tekintetében ezen szakasz szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette.

2. Milyen módon kell a biztosítékot nyújtani?

A kockázati biztosíték nyújtására köteles adózó a biztosítékadási kötelezettségét kizárólag a következő módokon teljesítheti:
• az elkülönített letéti számlára történő befizetéssel vagy
• pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adó-és vámhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján.

Felhívjuk figyelmüket, hogy az idézett felsorolás taxatív, azaz a leírtaktól eltérő megoldás (például: banki készfizető kezesség, biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény) nem fogadható el biztosítékként!

3. Bármelyik mód választható?

Igen, az adózó döntése, hogy az elkülönített letéti számlára befizetéssel vagy garancia nyújtásával kíván eleget tenni a biztosítékadási kötelezettségének.

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések lehetőséget biztosítanak továbbá arra, hogy egy bejelentéshez kapcsolódó biztosítékot az adózó garancia és befizetés egyidejű alkalmazásával teljesítse. Ilyen esetben a letétbe helyezett összeg és a garancia kiegészíti egymást, az elkülönített letéti számlára megfizetett összegnek és a garanciaszerződésben szereplő összegnek együttesen el kell érnie jogszabályban meghatározott mértéket.

Figyelem!
Bármely benyújtási mód alkalmazása mellett is dönt az adózó, a jogszabályi feltételeknek megfelelő biztosíték határidőben történő rendelkezésre bocsátása az adózó kockázata és felelőssége!

4. Amennyiben az elkülönített letéti számlára történő befizetést választom, mely számlára szükséges utalnom a biztosítékként szánt összeget?

Az adózó, amennyiben nem kíván garanciát benyújtani, úgy a biztosítékadási kötelezettségét az erre a célra létrehozott, 10032000-01601202- 00000000. számú, „NAV EKÁER szám kiadásához kapcsolódó biztosíték letéti számla” elnevezésű, elkülönített letéti számlára történő befizetéssel is teljesítheti.

Figyelem!
Amennyiben a biztosítéknyújtásnak ezt a módját választja, kérjük, hogy az átutalás közlemény rovatában szíveskedjen feltüntetni az adóazonosító számát.

5. Abban az esetben is nyújthatok be garanciát, ha korábban az elkülönített számlára teljesítettem befizetést?

Igen, a garancia nyilvántartásba vétele akkor is kérhető, ha a korábbiakban az adózó az elkülönített számlára történő befizetéssel tett eleget a biztosítékadási kötelezettségének.  Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy a biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie a jogszabályban meghatározott értéket.

6. Mely esetben mentesülhet az adózó a biztosítékadás alól?

Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az adózó, ha
a) szerepel az állami adó-és vámhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban, vagy
b) megfelel a következő feltételek mindegyikének:
• legalább két éve működik és
• szerepel az állami adó-és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint
• a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.

7. Elegendő-e a biztosítékadási kötelezettség alóli mentesüléshez, ha az adózó kéri a felvételét a minősített adózói adatbázisba/köztartozásmentes adózói adatbázisba, azonban a nyilvántartásba vétel iránti kérelem elbírálása még folyamatban van?


 A jogszabály a mentesség megadásához az említett adatbázisokban valós szereplést írja elő, ennélfogva kizárólag azon adózó mentesítését teszi lehetővé, aki (amely) az EKAER szám igénylésekor megtalálható a minősített, illetve a köztartozásmentes adózói adatbázisban (és megfelel a mentességhez szükséges további feltételeknek).


8. Elegendő-e a biztosítékadási kötelezettség alóli mentesüléshez a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés?

A biztosítéknyújtás alól az adózó kizárólag akkor mentesülhet, ha a bejelentés időpontjában szerepel az állami adó-és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban és emellett legalább két éve működik, valamint a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt. Mindhárom feltétel megléte szükséges a mentességhez, önmagában a köztartozásmentes adózói státusz megléte nem elégséges.

9. Mikor kell első alkalommal garanciát nyújtani?

Kockázati garanciát első alkalommal 2015. március 11-től kell nyújtani.

10. Mit jelent az „állami adó-és vámhatóság által nyilvántartásba vett” garancia?

A biztosítéknyújtási kötelezettség teljesítése érdekében kötött garancia szerződést vagy nyilatkozatot az adózónak be kell nyújtania az  állami adó-és vámhatósághoz és kérnie kell annak nyilvántartásba vételét. Az állami adó- és vámhatóság ugyanis kizárólag annak az adózónak állapít meg EKÁER számot, aki (amely) annak igénylése időpontjában a garanciaszerződést benyújtotta és azt az állami adó-és vámhatóság nyilvántartásba vette (de legkorábban a garancia érvényességének kezdetétől). A garancia okirathoz az adózónak csatolnia kell egy kötetlen formában írt kérelmet is, melyben indítványozza a garancia nyilvántartásba vételét.

11. Hová és milyen módon kell benyújtani a garanciát?

A garancia eredeti példányát a nyilvántartásba vételre irányuló kérelemmel együtt a Közösségen belüli beszerzést vagy első belföldi adóköteles termékértékesítést megvalósító,  biztosítéknyújtásra kötelezett adózó (a garanciában szereplő megbízó) adóügyeiben illetékes adóigazgatósághoz kell postai úton megküldeni vagy az ügyfélszolgálatokra eljuttatni.

A kérelem kizárólag papír alapon nyújtható be! 

12. Az állami adó- és vámhatóság milyen határidőn belül bírálja el a garancia nyilvántartásba vétele iránti kérelmemet?

A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az állami adó-és vámhatóság annak beérkezésétől számított 30 napon belül bírálja el.

Figyelem!
A gördülékeny ügyintézés érdekében kérjük, hogy kérelmüket minden esetben szíveskedjenek közvetlenül az adózó adóügyi illetékessége szerinti megyei (fővárosi) adóigazgatósághoz benyújtani.

13. Melyek a garanciával szemben megfogalmazott főbb elvárások?

A garancia kizárólag abban az esetben vehető nyilvántartásba, ha a következő jogszabályi feltételeket teljesíti:

 Az Európai Unió tagállamában, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás (a továbbiakban együttesen: garantőr) nyújtja.

 A garantőr a garanciáról szóló okirat kiállításának időpontjában
a) nem áll csőd-, felszámolási, kényszer-végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,
b) adószámát jogerősen nem függesztették fel,
c) tevékenységét felügyeleti szerve nem függesztette fel,
d) érvényes engedéllyel rendelkezik garancia vállalására.

Utóbbi két feltétel esetében az igazolás módja a garantőr nyilatkozata, melyet nem elegendő egy alkalommal, hanem minden egyes jogügylet esetében ki kell állítani. A nyilatkozat szerepelhet a garancia okiratban vagy attól különálló okiraton is.

 A garanciát nyújtó hitelintézettel szemben a garancia kiállításakor a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 189. §-a szerinti kivételes intézkedésre kerül nem került sor.

 Teljesíti a következő formai és tartalmi követelményeket:
e) a) meghatározott összegre szól, ezen összeg szerepel az okiraton,
f) b) meghatározott határnapig, de legalább az adó-és vámhatósághoz történő benyújtás napjától számított 60 napig érvényes, az okirat tartalmazza az érvényesség kezdő és végső időpontját,
g) c) eredeti garancia, és amelyben a garantőr arra vállal kötelezettséget, hogy az állami adó-és vámhatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül - a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül - az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlá(k)ra megfizeti a megbízója állami adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított tartozását,
h) d) a fizetési igény bejelentésére az állami adó-és vámhatóságot kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg,
i) e) az érvényesség idején belül visszavonhatatlan vagy kizárólag az állami adó-és vámhatóság jóváhagyásával visszavonható,
j) f) tartalmazza a garanciát nyújtó garantőr megnevezését, bankszámlaszámát, valamint a megbízó nevét, címét, fizetési számlaszámát, adószámát.

Figyelem!
A nem magyar nyelven kiállított garancia kizárólag hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.

14. Mit jelent az adó nélküli ellenérték?

Az adó nélküli ellenérték az általános forgalmi adó nélküli (nettó) árat jelenti.

15. Van-e lehetősége a fuvarosnak a fuvaroztató által adandó garancia/biztosíték ellenőrzésére?

Tekintettel arra, hogy az ellenőrzést az állami adó- és vámhatóság végzi, erre nincs lehetőség. A kockázati biztosítékot a belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli termékbeszerzést, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő – termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani az ő adókötelezettségei teljesítésének biztosítása céljából. Tehát a fuvarozó - ha nem ő a behozatalt vagy az értékesítést megvalósító - szempontjából a biztosíték megléte érdektelen. Egyebekben a biztosíték nyújtásának tényét (vagy az e tekintetben fennálló mentességet) az adóhatóság az EKÁER szám kiadása előtt vizsgálja, és amennyiben hiányosságot észlel, az EKÁER szám nem kerül kiadásra.

16. Mennyi a kockázati biztosíték összege?

A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie a bejelentést megelőző 45 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított, és az átvételi címre történő megérkezés vagy a felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKÁER számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a még érvényes EKÁER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes, adó nélkül számított ellenértékének 15%-át.
Fontos, hogy az adott napon bejelenteni kívánt termékek adó nélküli ellenértékét is számításba kell venni! Amennyiben az adózó mindkét jogcímen kötelezett biztosíték nyújtására, (azaz mind az EU más tagállamából Magyarország területére irányuló termékértékesítést és/vagy egyéb célú behozatalt, mind a belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles értékesítést is megvalósít), úgy a magasabb összegű biztosítékot kell nyújtania.

17. Mire szolgál a kockázati biztosíték?

A kockázati biztosíték az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítását hivatott szolgálni. Mint ismeretes, a beszerzésekhez/értékesítésekhez számos – részben az adózó önmagát terhelő, részben az adózók által foglalkoztatott magánszemélyek számára juttatott jövedelmek utáni adókötelezettség, így fizetési kötelezettség is kapcsolódik, melynek elmaradása jelentős költségvetési kockázatot hordoz. A letéti számlára befizetés és/vagy garancia nyújtása tehát azt biztosítja, hogy a bejelentéssel összefüggésben, de természetszerűleg időben azt követően keletkező valamennyi – akár önkéntes jogkövetéssel, akár a hatóság által megállapított – közteher érvényesíthető legyen.

18. A Rendelet 16.§ (8) bekezdés b) pontja szerint a biztosítékadási kötelezettség alóli mentesülés egyik feltétele, hogy az adózó „legalább két éve működik”.
Naptári évet vagy adóévet kell-e a működés éveként figyelembe venni?
Figyelembe vehető-e a jogelőd működés ideje az átalakulás útján létrejött jogalanyok (pl. kiválás útján létrejött cég) esetében?
Gazdasági társaságok esetén az első adóév kezdeteként e rendelkezés alkalmazásában a társasági szerződés ellenjegyzésének napját vagy az adószám megállapításának a napját kell-e tekinteni?

A kérdésben kialakított álláspont szerint a két éve működést a szó köznapi értelmében vettek szerint kell nézni, a működés megkezdésétől számítottan. Például 2013. május elsejei, törtévi kezdés esetében kétszer 365 nap elteltével (például 2015. május elsején, és nem 2015. január elsején) mondható el, hogy két éve működik az adózó – a biztosíték alóli mentesülés szempontjából.
Etekintetben a társasági szerződés ellenjegyzésének napja mérvadó és nem az adószám megállapítás napja.
A jogelőd működési ideje is figyelembe vehető a kérdéses esetben, a kiválás útján létrejövő cég esetében, tekintettel arra, hogy a hármas feltétel teljesülésére tekintettel ez a kedvezőbb elbírálás nem jelent nagyobb kockázatot.

19. Mikor értelmezhető az EKÁER rendelet 16. § (4) bekezdése, miszerint ha az adózó a (2) bekezdés alapján több jogcímen is kötelezett biztosíték nyújtására, kizárólag a (3) bekezdés szerint számított, magasabb összegű biztosíték nyújtására köteles?

Az EKÁER rendelet 16. § (4) bekezdése akkor alkalmazandó, ha az adózó a (2) bekezdés alapján több jogcímen is kötelezett biztosíték nyújtására. A 16. § (2) bekezdés szerint kockázati biztosítékot a Közösségen belüli termékbeszerzést, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő – termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani. A szabály nem feltételezi azt, hogy ez a számítási mód csak akkor alkalmazható, ha e két tevékenység (Közösségen belüli beszerzés és az első belföldi értékesítés) ugyanazon termék egymást követő értékesítése esetén valósul meg. A bejelentést megelőző 45 napban teljesített bejelentések közül tehát külön-külön számítandó a Közösségen belüli beszerzés miatt, valamint az első belföldi adóköteles értékesítés miatt kért EKÁER számok alapján a biztosíték összege, amely közül csak a magasabb összeg biztosítására kötelezett az adózó.

20. A kockázati biztosíték megfizetése után mikor íródik jóvá az adózók számláján a befizetett összeg? Az adózóknak hány napos átfutási idővel kell számolniuk, vagyis mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a kockázati biztosíték jóváírt összege rendelkezésre álljon az EKÁER szám igénylésekor?

Az EKÁER rendelet 17. § (3) bekezdése alapján, ha az adózó a biztosíték összegét az elkülönített letéti számlára történő átutalással teljesíti, úgy a banki munkanap záró időpontjáig benyújtott fizetési megbízásban szereplő összeget a fizetési megbízás teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság legkésőbb a következő banki munkanapon figyelembe veszi. Ha az adózó a fizetési megbízáson a megbízás banki munkanapjától eltérő időpontot jelöl meg teljesítési dátumként, úgy a fizetési megbízás teljesítése esetén a fizetési megbízásban szereplő összeget az állami adó- és vámhatóság a megjelölt napot követő banki munkanapon veszi figyelembe.

A pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet vonatkozó szabályai alapján (14. §, 16-17. §, 25. §) a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának (amennyiben közvetlen tagja a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszernek) biztosítania kell azt, hogy a forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi átutalásra elektronikus úton adott fizetési megbízás összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának a számláján legkésőbb a fizetési megbízás átvételét követő négy órán belül jóváírásra kerüljön.
A határidő szempontjából kiemelendő, hogy a pénzforgalmi szolgáltató számára előírt kötelezettség a pénzforgalmi szolgáltató által – az adott banki munkanapon a fizetési megbízásokra vonatkozóan – meghatározott végső időpontig benyújtott megbízások esetén áll fenn, és természetesen csak abban az esetben, ha a teljesítéshez vagy részteljesítéshez szükséges fedezet a fizető fél fizetési számláján rendelkezésre áll.
(Ha a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a fizetési megbízást elszámoló belföldi fizetési rendszernek közvetett tagja, úgy az előzőekben hivatkozott teljesítési határidő hat óra.)

Fentiek figyelembevételével, amennyiben a bejelentésre kötelezett a pénzforgalmi szolgáltatója által – az adott banki munkanapon a fizetési megbízásokra vonatkozóan – meghatározott végső időpontig (adott banki munkanapi teljesítés dátummal) benyújtja a megbízást, és a teljesítéshez vagy részteljesítéshez szükséges fedezet a fizető fél fizetési számláján rendelkezésre áll, úgy az legkésőbb a következő banki munkanapon megérkezik a Magyar Államkincstárhoz, és azt az állami adó- és vámhatóság figyelembe veszi.
Amennyiben a fentieknek megfelelő megbízás elektronikus, forintban történő, konverziót nem igénylő belföldi átutalásra szól, és annak összege a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának (jelen esetben a Magyar Államkincstárnak) a számláján a fizetési megbízás átvételét követő négy órán belül jóváírásra kerül, úgy az összeg a jóváírást követően a lehető leghamarabb az EKÁER elektronikus felületén is megjelenik. (A MÁK 5 ciklusban fogadja a pénzintézetektől a tranzakciókat, az utolsó ciklus 19 órakor, a napi zárás 21-22 órakor történik, a 404-re befizetett összeget a NAV pénzforgalmi rendszere naponta öt alkalommal adja át az EKÁER-nek, 10, 12, 14, 16 órakor és a napi zárással.)

Abban, hogy a fentiek maradéktalanul érvényesüljenek, az adózónak az átutalásra vonatkozó alapkövetelményeket teljesítenie kell, azaz a fizetési megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetnie az adószámát. Ellenkező esetben a befizető személyének, azaz az adózónak az azonosítása érdekében eljárást kell indítani, melynek rövid úton való kapcsolatfelvétel esetében is nyilvánvalóan van időigénye.

Természetesen, amennyiben a fizetési megbízás benyújtása a pénzforgalmi szolgáltató által meghatározott határidőn túl és akként történik, hogy csupán több naptári nap múlva (pl. hétvége, ünnepnapok, stb.) lesz a következő banki munkanap, úgy az átfutás lehet hosszabb.

 21. EKÁER kockázati biztosíték visszautalási vagy csökkentési kérelem formanyomtatvány