Jogkövetkezmények

1. Melyek a kötelező bejelentés elmulasztásának szankciói?

Ha az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) szerinti bejelentési kötelezettségének, illetve a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket - a romlandó áruk és az élő állatok kivételével - a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.

2. Ha egy szerelvényen több megbízó áruját szállítjuk és az egyik megbízó által lejelentett áru mennyisége eltér a ténylegesen szállított áru mennyiségétől, a hatóság milyen szankciót alkalmaz? Hatósági zár esetén hogyan jut el időben az áru a többi partnerhez?

A tömeg adat tekintetében valós adatnak minősül az is, ha az a tényleges adattól legfeljebb 10 százalékban tér el.
Amennyiben az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget a bejelentési kötelezettségének, illetve a bejelentési kötelezettségét hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Ezen kívül, amennyiben az adóhatóság mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket – a romlandó áruk és az élő állat kivételével – a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról a hatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. Hatósági zárat indokolt esetben, az összes körülmény mérlegelését követően alkalmaz a hatóság. A hatósági zár lehet pecséttel ellátott csomagzár vagy raktérzár. A bejelentett adatok helyességéért – így az áru mennyiségéért – a bejelentésre kötelezett felel, ezért a jogkövetkezménnyel is neki kell számolnia hibás, hiányos bejelentés esetén.
A mulasztási bírság az adóhatóság mérlegeli az eset összes körülményét, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá azt, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján az adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.
Szükséges itt kiemelni, hogy a bejelentéseket az adózó vagy az a személy teljesítheti, akinek részére az adózó vagy törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja az EKÁER felületen a bejelentéshez szükséges felhasználónevet és jelszót igényelt az Art. általános képviseleti szabályaitól függetlenül. A felhasználónévvel és jelszóval rendelkező személyek által tett bejelentés az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősül.
Fontos továbbá azt is kiemelni, hogy a fenti szankciók a bejelentésre kötelezettet, nem pedig a fuvarozót terhelik.

3. Az EKÁER szabályai szerint egy EU-ból részünkre érkező szállítmány bejelentésére annak felrakása előtt kötelesek vagyunk. Mivel jelentős számban előfordulnak olyan szállítmányok, amelyeket paritásuk miatt teljes egészében a külföldi partner intéz (szállítás szervezése, rakodás elvégzése, díj fizetés mind a külföldi partner dolga és kötelessége), így ezen szállítmányok bejelentése a kezdeti időszakban a részünkre nem átadott információk miatt elmaradhat. Kérjük állásfoglalásukat arról, hogy egy érvényes EKÁER szám nélkül részünkre az EU-ból beérkező szállítmány esetén mi a szabályos eljárás akkor, ha a szállítmányt visszaküldeni (annak fontossága miatt) nem áll módunkban?

Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre történő, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékbeszerzés vagy egyéb célú behozatal esetén az NGM rendeletben meghatározott adatokat a címzett köteles bejelenteni legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig. A termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszámát az EKÁER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb а termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig kell bejelenteni. А termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontját pedig a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb а terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon kell bejelenteni, de az EKÁER szám érvényességi idején belül.
Megjegyzendő, hogy a felek kölcsönös érdeke, hogy a jogszabályoknak való megfelelés érdekében pontosan tájékoztassák egymást.
2015. január 1-je után a fenti termékbeszerzésre, egyéb célú behozatalra kizárólag EKÁER szám birtokában kerülhet sor. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget az Art. 22/E. § (1)-(2) és (4) bekezdése szerinti kötelezettségnek, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
A bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén kiszabott mulasztási bírság szankcióval összefüggésben az Art. előírja, hogy ebben az esetben – az igazolatlan eredetűnek minősülő –termék – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – a bírság összegének mértékéig lefoglalható, melyről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik az állami adó- és vámhatóság. A lefoglalásról jegyzőkönyv készül, a lefoglalt ingóság zár alá vehető és elszállíttatható.
Megjegyzendő azonban, hogy a fenti, a szankcionálásra vonatkozó rendelkezések csak 2015. március 1. napjával lépnek hatályba, ezáltal biztosítva „türelmi időt” az ügyfelek számára a jogszabályi kötelezettségek teljesítésére való felkészülésre.

4. A HU-GO rendszer kameráit mikor kapcsolják be az ellenőrzésbe? Mi lesz ezek szerepe?

Adatkezelési szempontból az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény tartalmaz erre vonatkozó rendelkezéseket. A törvény 17. § (4) bekezdésének 2015. január 1-jétől hatályos f) pontja alapján az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult átvenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából. Mivel a rendszer 2015. január 1-jén indult, a kamerák által küldött adatokhoz már hozzáfér a NAV. A kamerák segítségével nyomon követhetők a szállítmányok, az adatok egybevethetők az adózók által bejelentett adatokkal.

5. Az EKÁER számot a szállítóleveleken/mérlegjegyeken fel kell-e tüntetni?

Az EKÁER szám nem része sem a fuvarlevélnek, sem a mérlegjegynek, de feltüntethető azokon. A bejelentésre kötelezett az EKÁER számot a fuvarozást végző részére bármely módon rendelkezésre bocsáthatja (pl. telefonon, e-mailben, szóban, írásban, stb.).