Egyszerűsített adattartalmú bejelentés

1. Egy külföldi társaságnak az illetősége szerinti államnak a számviteli előírásai alapján elkészített konszolidált beszámolója tartalmazza a magyar leányvállalatokra vonatkozó adatokat is. A magyar leányvállalatok egyszerűsített adattartalmú bejelentéséhez szükséges feltételek vizsgálatakor figyelembe vehetők-e a külföldi anyavállalat által készített konszolidált beszámolóban található adatok?

Nem. Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet [Rendelet] 6. § (2) bekezdés ab) pontja szerinti „számviteli törvény szerinti konszolidált beszámoló” fogalma alatt a magyarországi anyavállalat által a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [számviteli törvény] előírásai alapján készített konszolidált beszámolót kell érteni. A külföldi anyavállalat magyar leányvállalatai esetében nem értelmezhető a számviteli törvény szerinti konszolidált beszámoló.

2. A Rendelet 6. § (3) bekezdése szerint, ha a belföldön letelepedett adózót nem a számviteli törvény szerinti konszolidált beszámolóba vonták be, a konszolidált beszámolóba bevont belföldön letelepedett adózók egyedi beszámolójában szereplő adatait egybeszámítva lehet figyelembe venni valamennyi belföldön letelepedett adózónál. Hogyan kell értelmezni az itt említett egybeszámítást? Ki kell-e szűrni az érintett leányvállalatok egymás között bonyolított ügyleteiből származó árbevétel? Kell-e az egybeszámított adatokat könyvvizsgálóval hitelesíttetni?

Az egybeszámítás egyszerű matematikai összeadást jelent, az érintett leányvállalatok egymás közötti forgalmainak kiszűrése nélkül. Az így kiszámított adatokat nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni.

3. Egy Magyarországon nem letelepedett, kizárólag áfa-regisztrációval rendelkező adózó jogosult-e egyszerűsített adattartalmú bejelentésre? Esetében az éves nettó árbevétel és saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétel vizsgálatakor figyelembe vehetők-e a külföldi jogszabályok alapján készített saját, egyedi beszámolójában foglalt adatok?

A Rendelet 6. § (2) bekezdése nem tesz különbséget a belföldön letelepedett és azon a belföldön nem letelepedett adóalanyok között, amely belföldön adószámmal rendelkeznek, vagyis az említett bekezdés alkalmazásában mindkét adóalany „adózónak” minősül. A Magyarországon adószámmal rendelkező áfa-regisztrált adóalanyok tehát, amennyiben teljesítik a Rendelet 6. § (2) bekezdésében foglalt követelményeket, jogosultak az egyszerűsített adattartalmú bejelentésre.

A külföldön bejegyzett és Magyarországon adószámmal rendelkező jogi személyek esetében a Rendelet 6. § (2) bekezdés aa) alpontja az irányadó, azaz az általuk külön-külön összeállított egyedi beszámolóban szereplő éves nettó árbevétel és saját termelésű készletek értékesítéséből származó készletek értékesítéséből származó nettó árbevételi adatok alapján kell megítélni az egyszerűsített adattartalom szerinti bejelentésre vonatkozó jogosultságot, ugyanis a (2) bekezdés aa) alpontja az egyedi beszámoló fogalmát nem korlátozza a számviteli törvény szerinti egyedi beszámolóra.

4. Ha egy vállalatcsoport valamely tagja megfelel a Rendelet 6. § (2) bekezdésében foglaltaknak és egyszerűsített adattartalmú bejelentésre szerez jogosultságot, akkor erre tekintettel a vállalatcsoport valamennyi tagja jogosult az egyszerűsített bejelentésre?

Nem, egy vállalatcsoporthoz tartozó valamely cég által szerzett jogosultság nem ad alapot a vállalatcsoport valamennyi tagjának az egyszerűsített adattartalmú bejelentésre.

5. 2015-ben mely adóévi beszámoló adatait kell figyelembe venni az egyszerűsített adattartalmú bejelentésre való jogosultság feltételeinek vizsgálatakor?

A Rendelet 6. § (2) bekezdésének felvezető szövege alapján az adatokat a bejelentés évét megelőző második adóévben készült beszámoló alapulvételével kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a 2015. adóévben a 2013. adóévi beszámoló adatait kell figyelembe venni.

6. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha vannak olyan leányvállalatok, amelyeket 2015. üzleti évben már bevonnak a konszolidációban, a 2013-as üzleti évben azonban még nem?

Tekintettel arra, hogy a 2015. adóévben a 2013. adóévi beszámoló adatait kell figyelembe venni, a konszolidációba 2014-ben bevont leányvállalatok árbevételi adatai a 2015-ös jogosultság szempontjából figyelmen kívül hagyandók.

7. Egy cégcsoporton belül „A” cég 2014-ben beolvadt „B” cégbe, a jogutód „B” cég továbbfolytatta az „A” cég által végzett tevékenységet. Az egyszerűsített adattartalmú bejelentésre való jogosultság 2015-ös adóévben való vizsgálatakor összegezni kell-e a két cég 2013-as beszámolójának árbevételi adatait?

Amennyiben a beolvadás után a jogutód „B” cég a beolvadó „A” cég tevékenységét változatlanul továbbfolytatja, akkor a jogosultság számításához a beolvadással érintett cégek 2013-as adatait együttesen kell figyelembe venni.

8. A konszolidációba be nem vont belföldi leányvállalatok esetén mely beszámoló alapján kell megítélni az egyszerűsített adattartalmú bejelentésre való jogosultságot?

A konszolidációba be nem volt belföldi leányvállalatok esetében a Rendelet 6. § (2) bekezdés aa) alpontja irányadó, azaz a jogosultságot a saját egyedi beszámolójuk alapján kell megítélni. Az ilyen leányvállalatok a konszolidációba bevont csoporttagok jogosultsága alapján nem nyerhetnek jogot az egyszerűsített adattartalom szerinti bejelentésre.

9. Ha konszolidációba bevont adózóról van szó, akkor az egyszerűsített adattartalom szerinti bejelentésre való jogosultság szempontjából kötelező-e a konszolidált beszámoló árbevételi értékhatárait figyelembe venni, vagy dönthet úgy az adózó, hogy a saját egyedi beszámolójának adatait veszi figyelembe?

A Rendelet 6. § (2) bekezdésének aa) és ab) alpontja szerinti „vagy” kapcsolat azt jelenti, hogy bármelyik alpont szerinti feltétel teljesítése jogosultságot teremthet az egyszerűsített adattartalmú bejelentésre, az adózó szabadon dönthet arról, hogy melyik beszámoló adatait veszi figyelembe.


10. A Rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, az éves nettó árbevételre, illetve a saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevételre vonatkozó feltételeknek együttesen kell eleget tenni, vagy bármely feltétel teljesítése esetén jogosultságot szerezhet az adózó az egyszerűsített adattartalom szerinti bejelentésre?

Az árbevételi értékhatárok számításánál a Rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja értelmében a két előírt feltételt együttesen kell teljesíteni.

11. Az EKÁER rendelet 6. § -ában meghatározott egyszerűsített bejelentésre vonatkozóan az adózónak külön kérelmet kell benyújtania, vagy ha a jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel, akkor automatikusan élhet az egyszerűsített bejelentés lehetőségével?

Külön kérelmet nem kell benyújtani, a feltételeknek való megfelelés esetén az adózó élhet az egyszerűsített bejelentéssel.

12. Az Elektromos Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015 (II. 27.) NGM rendelet 2016. október 13-i változása szerint egyszerűsített EKAER bejelentést tehetnek az AEO engedéllyel rendelkező gazdálkodók. Az NGM rendelet alapján az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: UVK) 38-39. cikkének megfelelő engedély birtokában tehető meg a bejelentés. A 2016. május 01-je előtt hatályos vámjogi környezet - a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet és a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK Tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet - alapján kiadott AEO tanusítvány alapján is megtehető az egyszerűsített bejelentés, vagy csak a 2016. május 01-jével hatályba lépett UVK hivatkozott cikkei alapján kiadott AEO engedély birtokában?

Az Elektromos Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015 (II. 27.) NGM rendelet 6. § (4) bekezdés b) pontjának 2016. október 13-tól hatályos normaszövege értelmében kizárólag az új uniós vámjogi környezet (UVK) alapján, annak 2016. május 01-jei hatályba lépését követően kiadott AEO engedéllyel bíró gazdálkodók tehetnek egyszerűsített adattartalmú bejelentést az EKAER szám megállapítása érdekében.

A korábban hatályos vámjogi környezet, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet és a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK Tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet alapján kiadott AEO tanúsítvány birtokosaira ezen könnyítő rendelkezés nem vonatkozik.