Bejelentésre kötelezett tevékenységek (fuvarozások, speciális ügyletek)

1. Belföldi láncértékesítések esetén a Rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontját melyik értékesítésre kell alkalmazni, ha a áncban első értékesítő fuvaroz?

A Rendelet 3. § (3) bekezdése értelmében, ha a terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton, az (1) bekezdés c) pontját arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, amely során a terméket elfuvarozzák. Amennyiben a terméket olyan adózó fuvarozza vagy fuvaroztatja el, aki (amely) ezen értékesítések láncolatában címzett és egyúttal feladó, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék fuvarozását vagy fuvaroztatását feladóként végzi.

A Rendelet 13. § (1) bekezdésének második mondata alapján a 3. § (3) bekezdése szerinti esetben azt a feladót terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja.

A fentiek alapján egy négyszereplős belföldi láncügylet esetében, ahol a fuvarozás A-tól D-hez történik, az alábbi esetek fordulhatnak elő:

       A    –            B          –            C          –     D
    feladó  címzett és feladó  címzett és feladó  címzett

• Ha B fuvaroz, akkor ő feladóként fuvaroz. A bejelentendő adatok a következők szerint alakulnak. Feladó (bejelentő): B, Címzett: C, Felrakodás: A címe, Kirakodás: a C által megadott cím.
• Ha C fuvaroz, akkor ő feladóként fuvaroz. A bejelentendő adatok a következők szerint alakulnak: Feladó (bejelentő): C, Címzett: D, Felrakodás: A címe, Kirakodás: ahová D kérte.
• Ha D fuvaroz, ő csak címzettként fuvarozhat. Az EKÁER rendelet 3. § (3) bekezdés első mondata alapján a fuvarozásos ügyletet kell vizsgálni. Ha D fuvaroz, akkor C és D közötti ügylet lesz a fuvarozásos ügylet, ezért a bejelentendő adatok a következők szerint alakulnak: Feladó (bejelentő): C, Címzett: D, Felrakodás: A címe, Kirakodás: ahová D kérte.
• Abban az esetben, amikor A fuvaroz, az A és B közötti ügylet az a  termékértékesítés, amely során a terméket elfuvarozzák. A Rendelet 13. § (1) bekezdése értelmében a bejelentésre kötelezett, vagyis a Feladó A lesz, Címzett: B, Kirakodás: a B által megadott cím.
 
2015. április 1-jétől a Rendelet 13. § (2) bekezdése értelmében belföld-belföld relációban, ha a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja el, akkor a bejelentés a címzettet terheli. Az előzőekben részletezett belföldi lánc esetében ez a rendelkezés csak a D általi fuvarozásnál jelent változást, ez esetben ugyanis D lesz a bejelentésre kötelezett.

2. Az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló, illetve a belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló láncértékesítések megítélését befolyásolja-e az Áfa tv. szerinti teljesítési hely, vagyis az a tény, hogy melyik fél fuvaroz, fuvaroztat?

A Rendelet 2. § 12. pontja értelmében Közösségen belüli termékbeszerzés: az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti Közösségen belüli termékbeszerzés.
Ugyanezen § 13. pontja szerint pedig termékértékesítés: az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítés.  

A Rendelet 11. § (1) bekezdése kimondja, hogy az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre történő, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékbeszerzési vagy egyéb célú behozatal esetén az adatok bejelentésére az állami adó- és vámhatósághoz a címzett kötelezett.

A Rendelet 12. § (1) bekezdése szerint belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, értékesítés céljából vagy értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén az adatok bejelentésére az állami adó- és vámhatósághoz a feladó kötelezett. Az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló, illetve a belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló láncértékesítések megítélésénél az Áfa tv. szerinti teljesítési helyet kell alapul venni.

a) Az „A” (EU) -> „B” (Mo.) -> „C” (Mo.) láncértékesítés esetén (a terméket az uniós eladótól közvetlenül magyarországi „C”-hez fuvarozzák), mivel egy fuvarozás történik, csak egy EKÁER számot kell kérni közösségi termékbeszerzés címén. A belföldi értékesítéshez nem kell EKÁER számot igényelni, mivel a Rendelet 13. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentés csak belföldi feladási cím esetén értelmezhető.
Azokban az esetekben, amikor „A” mint értékesítő vagy „B” mint beszerző szervezi meg a fuvart, a bejelentésre kötelezett (címzett) a közösségi termékbeszerzést megvalósító „B” lesz. Azokban az esetekben viszont, amikor a fuvart „B” mint értékesítő, vagy „C” mint beszerző szervezi meg, a bejelentésre kötelezett (címzett) a közösségi termékbeszerzést megvalósító „C” lesz.
 
b) Az „A” (Mo.) -> „B” (Mo.) -> „C” (EU) láncértékesítés esetén szintén csak egy EKÁER számot kell kérni közösségi termékértékesítés címén. A belföldi értékesítésre nem kell EKÁER számot igényelni, mert a Rendelet 13. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentés csak belföldi átvételi cím esetén értelmezhető. Azokban az esetekben, amikor „A” mint értékesítő vagy „B” mint beszerző szervezi meg a fuvart, a bejelentésre kötelezett (Feladó) a közösségi termékértékesítést megvalósító „A” lesz. Azokban az esetekben, amikor a fuvart „B” mint értékesítő, vagy „C” mint beszerző szervezi meg a bejelentésre kötelezett (Feladó) a közösségi termékértékesítést megvalósító „B” lesz.

3. Mely szempontok mentén szükséges a bejelentési kötelezettséget teljesíteni, amennyiben az adózó nagybani piacon, illetőleg ahhoz hasonló értékesítési körülmények közepette szerez be terméket?

A Rendelet 2. §-ának 13. pontja alapján termékértékesítés alatt az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítés értendő, amely szerint a termékértékesítés megvalósulása független attól, hogy melyik fél fuvaroz, fuvaroztat, valamint, hogy a tulajdonjog mikor száll át a vevőre. A Rendelet 3. § (2) bekezdése is egyértelművé teszi, hogy amennyiben a terméket értékesítik, akkor a bejelentési kötelezettség – az egyéb feltételek teljesülése esetén – fennáll, akár az eladó, akár a vevő, akár bármelyikük megbízásából fuvarozzák el közúton a terméket. Következésképpen amennyiben az eladó nagybani piacon értékesít és az első belföldi áfa köteles nem végfelhasználó részére történő értékesítésnek minősül, vagy az EU más tagállamába történő értékesítés és a súly- vagy értékhatárok is adottak, úgy az bejelentési kötelezettség alá esik. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az eladó a telephelyéről értékesít előzetes megállapodás nélkül.

4. Termékáthelyezés esetén, ha kockázatos termékről van szó, meg kell adni az értéket a Rendelet 7. § (1) bekezdés i) pontjában foglaltak szerint, ami az adó nélküli ellenérték. Kérdés, hogy ez esetben mi minősül ellenértéknek?

Az Áfa tv. 22. § értelmében – egyes kivételekkel – Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül, ha az adóalany saját termékét úgy hozza be belföldre másik tagállamból, hogy tulajdonosváltás nem történik (saját vagyon mozgatás). Ez a vagyonáthelyezés, mint az EU más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzés bejelentési kötelezettséget eredményez [Rendelet 3. § (1) bekezdés a) pont].

Ez esetben az adó alapját kell figyelembe venni ellenértékként, tehát a kérdéses ügylet tekintetében az Áfa tv. 73. §-ának rendelkezései szerint kell meghatározni az értéket.

5. Számos esetben előfordul, hogy az EU Magyarországtól eltérő tagállamában letelepedett adóalany a saját áruját belföldre hozza (hozatja). A leggyakrabban előforduló eset, amikor a terméket raktározási célból (nem vevői készlet) továbbítják belföldre, melyet később értékesítve vagy visszaszállítanak, vagy továbbszállításra kerül az EU egy másik tagállamába. A vagyonáthelyezést megvalósító külföldi társaságok a legtöbb esetben nem rendelkeznek magyar adószámmal. Kell-e az említett tevékenységet megvalósító külföldi vállalkozásoknak – adószám hiányában – EKÁER számot kérniük?

A saját áru mozgatása (áthelyezése) az EU más tagállamából belföldre a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv és az Áfa tv. értelmében – egyes kivételekkel – Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül. Amennyiben tehát egy Közösségi adóalany ekként hoz be terméket Magyarországra, úgy ezzel Közösségen belüli termékbeszerzést valósít meg Magyarországon, amely kapcsán bejelentkezési (áfa regisztrációs) és adófizetési kötelezettsége keletkezik belföldön, következésképp az EKÁER számmal kapcsolatos bejelentési kötelezettség is fennáll.

Önmagában az a tény, hogy a külföldi vállalkozónak – jogszerűtlenül – nincs Magyarországon regisztrációs adószáma, nem mentesíti az EKÁER szám igénylési kötelezettség alól.

6. Kockázatos termék beszerzésekor EU–belföld relációban fennállhat olyan eset, amikor ketten – a termékbeszerző és a jogszerű ingatlanhasználó – is címzettnek minősülnek. Melyik címzett lesz a bejelentésre kötelezett a Rendelet 11. § (1) bekezdése alapján?

A Rendelet 11. § (1) bekezdése értelmében Unió-belföld relációban az adatok bejelentésére a címzett kötelezett, így a Rendelet 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti adat (a gépjármű átvételi címre érkezés időpontja) bejelentésére is. A címzett természetesen a Rendelet 14. § (2) bekezdése szerint jogosultságot biztosíthat másnak is az adatok bejelentésére. A Rendelet 2. § 4. pont a) és b) alpontja, valamint 2. § 12. pontja értelmében, az Áfa tv. szerinti Közösségen belüli termékbeszerzés esetén címzettnek azt kell tekinteni, aki (amely) a termékbeszerzést áfa alanyként megvalósítja, egyéb célú beszerzés esetén pedig azt a személyt, szervezetet (kivéve a végfelhasználót), aki (amely) a terméket a kirakodási helyen átveszi. Ezen személy, szervezet alatt nem a terméket fizikailag átvevő személyt, szervezetet kell érteni, hanem azt, akinek a nevében az átvétel történik. A Rendelet 2. § 4. pont e) alpontjában meghatározott adózó kizárólag a Rendelet 7. § (1) bekezdés f) pontja szempontjából bír relevanciával. Vagyis ő sohasem lesz bejelentésre kötelezett, azonban, ha van ilyen adózó az ügyletben, akkor az ő adatainak a bejelentése is szükséges a Rendelet 2. § 4. pont a) vagy b) pontja szerinti címzett részéről az EKÁER szám igénylésekor.

7. Hogyan kell eljárni az olyan EU-s termékbeszerzés esetében, ahol köztes állomásként beiktatva további szolgáltatás igénybevételével, vagy egyéb előkészítést követően ér el a megrendelt áru a termékbeszerző telephelyeire?


Erre konkrét példa, mikor az EU-s tagállamból érkező banán szállítmányt adózó további érlelés céljából belföldi érlelőbe szállítja. Az érés ütemétől függően több részletben szállítja ki üzleteibe.
Kérdésként merül fel, hogy az adózónak az érlelőig kell-e kérnie EKÁER számot EU-s termékbeszerzés jogcímén, és ezt követően az egyes kiszállítások már saját áru mozgatásának minősülnek, és nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá.
Amennyiben nem tekinthetjük saját árumozgatásnak, hogyan kell lekezelni az érlelőből az üzletekbe történő egyes fuvarokat.

A Rendelet 3. § (1) bekezdésének a) pontja alapján közúti fuvarozással járó tevékenységnek minősül, s így bejelentési kötelezettség alá esik az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzés vagy egyéb célú behozatal. A magyar adóalany által beszerzett banán esetén – függetlenül attól, hogy azt közvetlenül a banánérlelőbe szállítják – mint Közösségen belüli termékbeszerzés után a Rendelet 11. §-ában foglaltak szerint kell a magyar adóalanynak címzettként (a beszerzést megvalósító áfa alanyként) a bejelentési kötelezettséget teljesíteni. A Rendelet 2. § 10. a) pontja alapján a kirakodás (átvétel) címeként a termékegység közúti fuvarozásához használt gépjárműről történő kirakodás helyének pontos címét [ország/irányítószám, település neve, közterület neve és jellege, házszám, ennek hiányában helyrajzi szám, vagy globális helymeghatározó rendszer (GPS) koordináta] kell bejelenteni, azaz a konkrét esetben a banánérlelő címét.
Az érlelőből történő kiszállítással – amennyiben a kiszállítás még csak a saját telephelyre, saját üzletbe való kiszállítást valósítja meg – a nagybani piacra történő saját áru szállításához hasonlóan nem keletkeztet EKÁER kötelezettséget. Amennyiben az érlelőből történő kiszállítás már konkrét vevőhöz köthető, a fuvarozás bejelentési kötelezettség alá esik.

8. A „slepptúra” hogyan kezelendő az EKÁER-rendszerben?

A „slepptúrával” kapcsolatosan felmerülő kérdésekből az tűnik ki, hogy az adózók számára az általuk értékesíteni kívánt termékek fuvarozásának megkezdésekor az esetek többségében ismert az a tény, hogy a termékeiket milyen címekre fuvarozzák el értékesítés céljából, ugyanakkor az adott címeken értékesítésre kerülő termékek fajtáját és mennyiségét (súlyát) előre nem áll módjukban meghatározni.


Abban az esetben, ha az adózó az általa értékesíteni kívánt termékeket oly módon fuvarozza el több különböző helyre egymás után, hogy nem ismert számára az a tény, hogy milyen terméket és mekkora mennyiségben fog értékesíteni, akkor az adózónak nem kell bejelentést tennie (például abban az esetben, ha a kereskedő előzetes értesítés és megállapodás nélkül egymás után több árusító helyre – például boltba –  is elszállítja az áruját és ott megkísérli értékesíteni, akkor a szállítást nem kell bejelentenie).

Amennyiben azonban az adózó oly módon kezdi meg a fuvarozást, hogy az a tény is ismert a számára, hogy milyen termékeket fog értékesíteni, továbbá az általa teljesített ügyletek jellege és a vevőivel fennálló kereskedelmi kapcsolatai alapján az értékesítésre kerülő termékek mennyiségét is meg tudja becsülni, úgy a termékeknek az egyes értékesítési helyekre történő fuvarozása kapcsán bejelentést kell tennie (például az adózó a vevőivel megállapodik arról, hogy meghatározott időben és helyen megvételre felkínálja a rendelkezésre álló árukészletet és a közte és a vevők között korábban megvalósuló ügyletek alapján az értékesítésre kerülő termékek mennyiségét is meg tudja becsülni).

9. Mit jelent pontosan az első adóköteles termékértékesítés?

A belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés alatt az olyan termékek értékesítése értendő, amelyeket az adózó a Közösség más tagállamából, harmadik országból történő beszerzést, vagy belföldi előállítást, létrehozást követően először értékesített fuvarozással egybekötötten belföldi rendeltetési helyre úgy, hogy az értékesítés általános forgalmi adóköteles. Első általános forgalmi adóköteles értékesítésnek tekintendő a bérmunkával létrehozott termék belföldre, nem közvetlen végfelhasználó felé történő értékesítése. Tekintettel arra, hogy a feltételek között szerepel az is, hogy az értékesítés általános forgalmi adóköteles legyen, nem kell EKÁER számot kérni a mezőgazdasági termelők olyan értékesítéséhez kapcsolódó fuvarozás esetén, amellyel összefüggésben a termelőt kompenzációs felár illeti meg. Továbbá első általános forgalmi adóköteles értékesítés hiányában nem kell EKÁER számot kérni az alanyi adómentes adózó fuvarozással járó belföldi értékesítése esetén sem. Az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző RendszerElektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II.27.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) végfelhasználónak tekinti azt a természetes személyt, aki a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárolja meg. A Rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a közúti fuvarozással járó tevékenységnek minősülést nem befolyásolja, hogy a közúti fuvarozást a terméket értékesítő, a terméket beszerző, az egyéb célú behozatalt, egyéb célú kivitelt megvalósító személy, szervezet vagy bármelyikük megbízásából más végzi.
Ha a terméket a termelő külön jogszabály szerint elismert termelői csoporton, termelői szervezeten keresztül értékesíti, vagy a terméket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet részére értékesíti, a Rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontját a termelői csoport, termelői szervezet, vagy a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet által történő termékértékesítésre kell alkalmazni.

10. Az olyan termékértékesítés, egyéb célú kivitel esetében, ahol Áfa-raktáron keresztül történik az értékesítés, azaz vámhatárt lép (vámolásra kerül) a tétel, kell-e EKÁER a magyar felrakó hely és a magyar vámraktár között?

Termékértékesítés, egyéb célú kivitel esetében a vámraktárból történő értékesítésnél is igaz, hogy csak a Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés esetén kell EKÁER számot kérni, amennyiben a vámraktárból a terméket az Európai Unión kívüli országba értékesítik, azt nem terheli bejelentési kötelezettség, így a felrakodás címe és a vámraktár közötti útszakaszra sem szükséges EKÁER szám igénylése.

11. Az EU más tagállamába irányuló fuvarozás esetén nincs tisztázva az áru címzetthez érkezése után az EKÁER viszaigazolásának módja.

Belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel esetén az áru megérkezésekor bejelentési kötelezettség nem áll fenn.

12. Saját áru kiszállításakor is fennáll a bejelentési kötelezettség?

Az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzés vagy egyéb célú behozatal, illetve Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel, továbbá belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés esetén áll fenn a bejelentési kötelezettség. A saját áru kiszállítása főszabály szerint mind belföld-másik tagállam, mind pedig másik tagállam-belföld viszonylatban Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítésnek, illetve termékbeszerzésnek minősül (saját vagyon áthelyezésként az áfa-ban termékértékesítésként kezelendő), így EKÁER számot kell igényelni. (A saját vagyon áthelyezés esetén a címzett és a feladó ugyanaz a személy.)

13. Telephelyeink között történhet-e EKÁER nélküli átszállítás (alapanyag, áru, stb.)?

Csak akkor áll fenn bejelentési kötelezettség, ha a belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés történik. Így, ha az adóalany belföldi telephelyei között fuvarozza/fuvaroztatja a saját termékét, nem kell EKÁER számot igényelni.

14. A saját lábon mozgó gépjármű bejelentés köteles-e?

Az NGM rendelet 3. § (1) bekezdésének a)-c) pontja alapján nem keletkezik bejelentési kötelezettség abban az esetben, ha egy adott ügylet keretében egy gépjárművet úgy juttatnak el egyik helyről a másikra, hogy a gépjárművet nem szállítják, illetve fuvarozzák, hanem a gépjármű – mint közlekedésre, illetve helyváltoztatásra alkalmas termék – a távolságot saját maga teszi meg, tekintettel arra, hogy a gépjárműnek a fenti módon megvalósuló helyváltoztatása nem tekinthető fuvarozásnak.

15. A magyarországi vevői készlet esetén a korábban már Magyarország területére behozott termékből kerül kitárolásra és magyarországi címekre történő elszállításra termék. Helyes-e az a következtetés, hogy ezek a kitárolások az Áfa tv. szerinti közösségen belüli termékbeszerzésnek minősülnek, így ezek nem első belföldi adóköteles termékértékesítések lesznek, illetve ilyenkor már fuvarozás sem kapcsolódik az ügylethez, így nem szükséges EKÁER számot igényelni utána.

Az áfa-törvény alapján a vevői készlet belföldön a termék leendő beszerzőjének saját raktárába vagy általa bérelt raktárba készletezésre fizikailag betárolt olyan terméket jelenti, amely a tárolás tartama alatt a termék leendő értékesítőjének tulajdonosi rendelkezése alatt áll, anélkül, hogy ez idő alatt a termék használatára, egyéb módon történő hasznosítására - ide nem értve a kipróbálást és a próbagyártást - bárki jogosult lenne, továbbá a termékértékesítés teljesítésével egyúttal, amelyet a termék leendő beszerzője kezdeményez, a termék fizikai kitárolása is megtörténik. A vevői készletbe történő szállítás – függetlenül attól, hogy csak a lehívással valósul meg a termékértékesítés – Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül, melyhez EKÁER szám szükséges. Ugyanakkor a beszerző köteles bejelenteni azt is, ha a vevői készletből lehívott terméket belföldön úgy értékesíti, hogy az fuvarozással jár.

16. Abban az esetben, ha egy Magyarországról induló, az Európai Unióba tartó szállítás kombinált módon közúton és vasúton történik (és a közúti szakasz minimális), az ilyen kombinált szállítással végrehajtott Közösségen belüli értékesítéshez szükséges EKÁER számot igényelni?

Igen, a közúti szakasz tekintetében szükséges az EKÁER szám igénylése.

17. Belföldi bérmunka esetében a gyártáshoz szükséges alapanyagok és a keletkező termékek mozgatásához kell-e EKÁER számot kérni, mivel az áru tulajdonosa nem változik, de a termék fajtája igen (pl. nyers termékből feldolgozott termék)?

Belföldi viszonylatban csak a nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértésesítés esetén szükséges EKÁER számmal rendelkezni, saját alapanyag, termék mozgatásához nem.

18. Mit jelent a felrakodási cím? (A felrakodási cím eltérhet az eladó címétől.)

A Rendelet 2. § 7. pontja értelmében a felrakodás címe:
a) a termékegység közúti fuvarozásához használt gépjárműre történő felrakodás helyének pontos címe (ország/irányítószám, település neve, közterület neve és jellege, házszám, ennek hiányában helyrajzi szám, vagy globális helymeghatározó rendszer (GPS) koordináta),
b) az Európai Unió más tagállamában történő felrakodás esetén a feladó által rendelkezésre bocsátott címadat, 
c) az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló kombinált (intermodális) fuvarozás esetén, a közúti fuvarozást végző gépjárműre történő felrakodás helyének címe.

19. Mit jelent az áru általános megnevezése?

A termék általános (kereskedelmi) megnevezése a termék hétköznapi forgalomban használt megnevezése, illetve a csomagoláson megjelölt megnevezés, azonban ezen megnevezésnek összhangban kell állnia a bejelentendő adatoknál feltüntetett vámtarifaszámmal.

20. Mit jelent az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó tömeg kg-ban?

A bruttó tömeg a termék és a tára (a termék-csomagolás) tömege együttesen. Az EKÁER felületen sem szükséges a terméket és a göngyöleget külön soron megjeleníteni. A göngyöleg tömegét vagy termékenységenként arányosítani kell, vagy az egyik termékegységhez kell hozzászámítani.

21. Mit jelent a termékértékesítés?

Termékértékesítés alatt az Áfa tv. szerinti termékértékesítés értendő.

22. A szabadpiaci értékesítésnél megmaradt áru (nem minőségi kifogás miatt visszautasított) esetén mi a teendő a nagybani piacon a visszaszállítás előtt?

Amennyiben a nagybani piacon el nem adott árut kell visszaszállítania a kereskedőnek Magyarországon belül, úgy az nem bejelentés köteles. Belföldi viszonylatban kizárólag a belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés bejelentés köteles.

23. Mi a teendő akkor, ha egy szállítással több konkrét vevő kiszolgálása történik, és külön-külön egyik tétel sem éri el a Rendelet szerinti tömeg és értékhatár minimumot. Van-e ebben az esetben bejelentési kötelezettség?

Az EKÁER szám azon termékegységet azonosítja, amelyet egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel fuvaroznak a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során. Egy termékegység több vámtarifaszámmal azonosított termékfajtát, valamint több terméktételt tartalmazhat.
Nem tartozik az EKÁER hatálya alá:
- Ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg,
- Ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos termékek, ha azok együttes bruttó tömege az 500 kg-ot és azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg.
Ha tehát az egyes címzettek részére küldendő termékek tömeg és értékhatára nem haladja meg jogszabályban előírt mértéket, úgy a szállításhoz nem szükséges EKÁER számot igényelni.

24. Külföldi megrendelő részére gyártunk különböző típusú ipari kemencéket, melyekhez a megrendelő térítésmentesen biztosít bizonyos alkatrészeket, anyagokat, melyeket rendszertelen időközönként részünkre ideszállít. Ezek az alkatrészek, anyagok beépítésre kerülnek a késztermékbe. Ez termékbeszerzésnek minősül-e, illetve beletartozhat az egyéb célú behozatalba?

Ebben az esetben az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló, termékbeszerzéstől eltérő egyéb célú behozatal valósul meg, amellyel járó közúti fuvarozás, - amennyiben az útdíjköteles járművel történik, - bejelentés köteles.

25. Cégünk nem fuvaroz, de saját útdíj köteles tehergépjárművel szállítunk acélszerkezeteket (melyek részegységek) a beépítés helyére, ill. esetenként saját telephelyünkre szállítunk be szerkezeteket, hogy megjavítsuk, majd visszaszállítjuk és beépítjük őket. Ez termék-értékesítésnek, illetve a rendelet szerint fuvarozásnak számít?

Bejelentési kötelezettség terheli a belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítést teljesítő adózót, amennyiben ezt a tevékenységet útdíjköteles gépjárművel (azaz 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű gépjárművel) közúti fuvarozás keretében végzi.
Belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés alatt az olyan termékek értékesítése értendő, amelyeket az adózó a Közösség más tagállamából, harmadik országból történő beszerzést, vagy belföldi saját előállítást, létrehozást követően először értékesíti fuvarozással egybekötötten belföldi rendeltetési helyre úgy, hogy az értékesítés általános forgalmi adó-köteles.
Belföld-belföld viszonylatban saját termék értékesítés nélküli fuvarozása (például egyik telephelyről a másik telephelyre történő szállítás) nem eredményez bejelentési kötelezettséget, azaz ilyen esetben nem kell EKÁER számot kérni.
Belföld-belföld viszonylatban, ha a társaság a megrendelő tulajdonában álló szerkezeteket a telephelyére szállítja javítás céljából, majd egy belföldi címre visszaszállítja és beépíti, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendszerében szolgáltatásnyújtásnak minősül, és ebből következően nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget.
Ha ugyanerre a folyamatra Európai Unió – Magyarország, illetve Magyarország – Európai Unió viszonylatban kerül sor, úgy egyéb célú behozatalról, illetve egyéb célú kivitelről beszélünk, és az EKÁER szám megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatósághoz az bejelentést kell tenni.
Abban az esetben, ha a társaság az acélszerkezeteket a beépítés helyszínére szállítja, ott beépíti, és az ügylet belföldi forgalomban nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítésnek minősül, úgy fennáll a bejelentési kötelezettség. Ha az acélszerkezeteket a társaság értékesíti, és azok beépítésére az Európai Unió valamely tagállamában kerül sor, úgy szintén keletkezik a bejelentési kötelezettség.

26. Egy címzett részére, de annak egymást követően több telephelyére történő szállítás esetén hány EKÁER számot kell igényelni?

Az EKÁER szám azon termékegységet azonosítja, amelyet egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel fuvaroznak a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során. Egy termékegység több vámtarifaszámmal azonosított termékfajtát, valamint több terméktételt tartalmazhat.
Amennyiben egy címzett részére, de annak több telephelyére történik a szállítás akkor, az EKÁER számot telephelyenként kell igényelni.
Kiemelendő ugyanakkor a Rendelet 15. § (4) bekezdése, amely szerint, egy EKÁER számot kell megállapítani akkor is, ha egy gépjárművel
a) egy feladó több felrakodási címéről,
b) egy címzett több kirakodási (átvételi) címére,
történik a közúti fuvarozás.
Ez a rendelkezés azonban csak 2015. június 1-től lép hatályba.

27. Cégünk papírhengert szállít Németországba bérmunka céljából. Fennáll-e ebben az esetben bejelentési kötelezettség, illetve mi a teendő, ha az áru pontos értékéről nincs tudomásunk?

Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre bérmunka céljából történő kiszállítást egyéb célú közúti fuvarozásnak kell tekinteni, így a szállítást bejelentési kötelezettség terheli.  Az áru értékét csak kockázatos termékek esetében kell bejelenteni. A kérdésben szereplő papírhenger nem tartozik a kockázatos termékek közé, így annak értékét nem kell bejelenteni.
Megjegyzendő továbbá, hogy a fenti esetben annak eldöntéséhez, hogy a termék értéke a mentességi értékhatárt meghaladja-e vagy sem - azaz a bejelentési kötelezettség fennáll-e vagy sem - közelítő értéket kell alapul venni.

28. Ha a kereskedő kompenzációs felárra jogosulttól vásárol, és az árut azonnal értékesíti (akár belföldre, akár valamely EU tagállamba) és az áru továbbítását saját szervezésű szállítással bonyolítja, szüksége van-e bejelentésre?

A kompenzációs felárra jogosult személytől történő beszerzés nem minősül első belföldi általános forgalmi adóköteles termékértékesítésnek. Az ilyen személytől beszerzett termék első értékesítése azonban már bejelentés-köteles lesz.
A kérdésben vázolt esetben tehát a kereskedőnek értékesítései vonatkozásában – amennyiben azokat útdíjköteles (3,5 tonnánál nehezebb) gépjárművel végzi – kell EKÁER számot igényelnie. Ugyancsak EKÁER szám köteles a 3,5 tonna alatti gépjárművel szállított kockázatos termék, ha az a Rendeletben meghatározott tömeg-,vagy értékhatárt meghaladja

29. EKÁER bejelentés alá tartozik-e az az eset, ha a feladó szerződik a szállítmányozó céggel arra, hogy az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére légi úton küldje el az áruját, de azt technikai okok (pl: terjedelmileg nem fér el repülőgépen) miatt nem repülővel szállítják, hanem ún. „légi” kamiont indítanak. (A kamion útdíjköteles, légi manifesttel, légi járatszámmal közlekedik, azonban nem közúti fuvarozási eljárásban, ugyanis a szállítmány légi küldeményként halad.)

Amennyiben a szállítmányt légi manifest kíséri, azt légi úton történő szállítmányozásnak kell tekinteni, így a szállítást bejelentési kötelezettség nem terheli. A fentiek szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a repülőgép az időjárási körülmények vagy műszaki okok miatt nem a rendeltetési repülőtéren (pl. Budapest helyett Bécsben) száll le, és az árut légi manifest (légi fuvarlevél kíséretében) útdíj köteles gépjárművel szállítják tovább a rendeltetési repülőtérre.

30. Saját tulajdonú állványzat németországi cég általi, munkavégzés céljából Magyarországra történő behozatala, majd a munkák befejezésével annak visszaszállítása EKÁER bejelentés-köteles-e?

A fenti eset nem esik EKÁER bejelentési kötelezettség alá, mivel az állványzatot a belföldön nem regisztrált német gazdálkodó saját munkavégzése érdekében, annak időtartamára hozza be az országba. Így a konkrét eset sem a munkát megrendelő adóalanynál, sem a külföldi adóalanynál nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget.

31. A Rendelet szerint nem tartozik az EKÁER hatálya alá az alábbi termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított dohány, ellenőrzött ásványolajtermék, bioetanol, biodízel, E85. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha alkoholtermékek mellett például üdítőitalokat is szállítunk? Ebben az esetben is fennáll a mentesség?

Amennyiben a fenti termékekkel együtt más termék szállítására is sor kerül, a szállítás a mentesség alá nem eső termék tekintetében már bejelentési kötelezettség alá esik.

32. Keletkezik-e EKÁER bejelentési kötelezettsége olyan külföldi adóalanynak, aki Magyarországon áfa regisztrált, a harmadik országból közúton fuvarozott terméket Magyarországon vámkezelteti és innen az Európai Unió más tagállamába továbbszállítja értékesíti célból?

Belföldi áfa regisztrációval rendelkező ügyfelének útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés címén feladói minőségben bejelentési kötelezettsége keletkezik, tekintettel arra, hogy a harmadik országból érkező termékek közösségi tagállamba irányuló értékesítésére a magyarországi vámkezelést, illetve a belföldön megvalósuló, vámjogi értelemben vett szabad forgalomba helyezést (akár a 4200-as, akár a 4000-es eljárást) követően kerül sor, vagyis az ügyfél a termékeket a közösség más tagállamba irányuló értékesítés keretében fuvarozza Magyarországról másik tagállamba.
Az ügyfélnek, mint feladónak a bejelentési kötelezettség teljesítése során a felrakodás címeként annak a helynek a címét kell megadnia, ahol az általa értékesíteni kívánt termék vámkezelése, illetve vámjogi értelemben vett szabad forgalomba helyezése megvalósult.

33. Keletkezik-e EKÁER bejelentési kötelezettség, ha belföldön nem áfa regisztrált német cég Magyarországra fel-, összeszerelési célból alkatrészt szállít, vagy saját munkaeszközt szintén munkavégzés céljából szállít, és az átvevő az összeszerelés helyszínén a német cég alkalmazottja?

Magyar cég által a fenti célból az Európai Unió más tagállamába történő szállítás bejelentés köteles-e?
Az első esetben, mikor belföldön nem regisztrált adózó fuvaroz/fuvaroztat Magyarországra fel-, összeszerelési célból alkatrészt vagy saját munkaeszközt  és a német cég belföldön folytatott tevékenysége miatt nem köteles adóalanyként bejelentkezni, az általa másik tagállamból történő, a fel és összeszereléshez szükséges anyagok behozatala nem keletkeztet EKÁER bejelentési kötelezettséget.
A második esetben, amennyiben magyar cég fuvaroz/fuvaroztat az Európai Unió más tagállamába fel-, összeszerelési célból alkatrészt vagy saját munkaeszközt, az a Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló egyéb célú kivitelnek minősül, a bejelentés megtételére a magyarországi adóalany, mint feladó köteles.

34. Keletkezik-e EKÁER bejelentési kötelezettség, ha harmadik országból származó áru úgy halad át Magyarország területén, hogy még nem került szabad forgalomba bocsátásra?

Tekintettel arra, hogy az áru nem került szabad forgalomba bocsátásra, az harmadik országból származó árunak minősül, mely tranzitként halad át az országon, ezért nem keletkezik EKÁER bejelentési kötelezettség.
Megjegyzendő továbbá, hogy nem tartozik az EKÁER hatálya alá a Vámkódex szerinti vámfelügyelet alatt álló termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység.

35. Keletkezik-e EKÁER bejelentési kötelezettség, ha jövedéki termék göngyöleggel történő szállítása után a göngyöleget visszaszállítják?

A göngyöleg szállítása kizárólag EU-Magyarország és Magyarország-EU viszonylatban bejelentés köteles, mint egyéb célú behozatal, vagy kivitel.

36. Keletkezik-e EKÁER bejelentési kötelezettség, ha a gépjármű jövedéki terméket szállít, azonban a jövedéki termékekhez tartozó göngyöleg (palack, rekesz, raklap) is a szállítmány részét képezi és azok értéke számlázásra kerül?

A Rendelet szerint nem tartozik az EKÁER hatálya alá az alábbi termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított dohány, ellenőrzött ásványolajtermék, bioetanol, biodízel, E85.

Amennyiben a jövedéki termékkel együtt az annak tárolására szolgáló göngyöleg is az ügylet tárgya, önmagában ez a tény nem keletkeztet bejelentési kötelezettséget, tekintettel arra, hogy a palackot, rekeszt, raklapot a jövedéki termékek nélkül nem fuvaroztatná az adózó.

37. Kinek kell a hulladékszállítást és mikor bejelentenie, illetve kell-e bejelenteni a hulladékszállítást,ha

a. ellenértéket nem fizet érte az átvevő, aki az elszállítást és a kezelést (melyről a termelő köteles gondoskodni) nyújtja ellenszolgáltatásként a hulladéktermelő részére;
b. a hulladék termelője (átadója) a kezelésért – beleértve a hulladék elszállítását is – fizet, tehát egy hulladékgazdálkodási szolgáltatást vesz igénybe, a hulladék „negatív értéket” képvisel;
c. ellenértéket fizet az átvevő a hulladéktermelőnek a hulladékért;
d. az a-c. esetben gyűjtőjáratban (több címről) fuvarozza el a hulladékot a termelőtől.

A fenti kérdésekkel összefüggésben vélelmeztük, hogy a hulladék átadása és átvétele a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Hulladék tv.) 31. § (1), (2), valamint (2a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően valósul meg, vagyis a hulladék birtokosa a részére előírt hulladékkezelési kötelezettség teljesítése érdekében a hulladékot a Hulladék tv.-ben meghatározott személynek/szervezetnek átadja és a hulladék ez utóbbi személy/szervezet tulajdonába kerül.
Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó, első belföldi általános forgalmi adóköteles - nem közvetlen végfelhasználó részére történő - termékértékesítés esetén a feladó az EKÁER szám megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatósághoz az EKÁER elektronikus felületén, legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig köteles bejelenteni a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i) és m) pontja szerinti adatokat.
Emellett a feladónak az EKÁER elektronikus felületén, az EKÁER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig megkezdéséig a Rendelet 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatot (rendszámot) is be kell jelentenie.
A Rendelet 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti adatot (megérkezés időpontját) a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, de legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKÁER szám érvényességi idején belül kell bejelenteni.
a) Abban az esetben, ha a hulladék átvevője (továbbiakban: átvevő) a hulladék átadásáért nem fizet ellenértéket a hulladék termelőjének, illetve átadójának (továbbiakban: átadó), hanem a hulladék átadása ellenében vállalja a hulladék elszállítását és kezelését, akkor az átadó a hulladékot értékesíti az átvevőnek, az átvevő pedig a hulladék elszállítására és feldolgozására irányuló szolgáltatást nyújt az átadónak.
Az átadó által a fenti módon teljesített hulladékértékesítés kapcsán az átadónak feladói minőségben keletkezik bejelentési kötelezettsége.
b) Amennyiben az átvevő az átadó által megfizetett ellenérték fejében átveszi a hulladékot, valamint vállalja annak elszállítását és kezelését, úgy az átadó és az átvevő közötti ügylet a jellegéből adódóan szolgáltatásnyújtásnak minősíthető, vagyis annak kapcsán – függetlenül attól, hogy a hulladék az átvevő tulajdonába kerül – belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó, első belföldi általános forgalmi adóköteles – nem közvetlen végfelhasználó részére történő – termékértékesítés címén bejelentési kötelezettség nem merül fel.
c) Abban az esetben, ha az átvevő a hulladék átadásáért ellenértéket fizet az átadónak, akkor az átadó hulladék értékesítésére irányuló ügyletet teljesít az átvevő részére, melynek kapcsán az átadónak feladói minőségben keletkezik bejelentési kötelezettsége.
d) Az átadó több címéről, azaz több felrakodási helyről, „gyűjtőjáratban” megvalósuló elfuvarozás kapcsán az átadót feladói minőségében az a) és c) pontban kifejtetteknek megfelelően terheli bejelentési kötelezettség.
Megjegyzendő azonban, hogy a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentés köteles hulladékszállítás keretében szállított termék mentes a bejelentési kötelezettség alól.

38. Mi számít első hulladékértékesítésnek abban az esetben, ha a hulladék első értékesítőjétől adott VTSZ-en átvett hulladék bontásra, válogatásra kerül, mely előkezelési folyamat eredményeként más VTSZ számú hulladékok is képződnek, melyek egy része természetesen ugyancsak értékesítésre kerül, más részüket ártalmatlanítás céljából átadják megfelelő kezelőnek – utóbbi esetben az ártalmatlanításért, mint szolgáltatásért fizet a hulladék birtokosa.
Köthető-e a VTSZ szám változásához az EKÁER bejelentési kötelezettség? Ha VTSZ szám változás nem történik a hulladék további kezelése, szállítása, értékesítése során, akkor az első belföldi értékesítő után a hulladék exportjáig nem kell más fuvarozást bejelenteni?

A belföldön nem végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés alatt az olyan termékek értékesítése értendő, amelyeket az adózó a Közösség más tagállamából, harmadik országból történő beszerzést, vagy belföldi előállítást, létrehozást követően először értékesített fuvarozással egybekötötten belföldi rendeltetési helyre úgy, hogy az értékesítés adóköteles.
A Rendelet végfelhasználónak tekinti azt a természetes személyt, aki a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárolja meg.
Tehát van jelentősége az első általános forgalmi adóköteles termékértékesítést követő VTSZ változásnak, hiszen ha a VTSZ szám változik, akkor új termék jön létre, melyet, ha értékesítenek, akkor belföld-belföld viszonylatban EKÁER bejelentési kötelezettség terheli az első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés miatt. Ha azonban az első általános forgalmi adóköteles értékesítést követő további kezeléssel nem jön létre új termék, akkor a termék szállítása nem lesz bejelentés köteles.
Megjegyzendő azonban, hogy a hulladékszállításról szóló 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentésköteles hulladékszállítás keretében szállított termék mentes a bejelentési kötelezettség alól.

39. A hulladékstátuszból (pl. a 333/2011/EU rendelet, a 715/2013/EU rendelet és a 1179/2012/EU rendelet alapján) kikerülő anyag, melynek a VTSZ-e nem változik, új termékértékesítésnek számít-e? (A szabályozás alapját a 2008/98/EK Hulladék Keretirányelv 6. cikke és a hulladékról szól 2012. évi CLXXXV. tv. 9-10. §-a teremtette meg)

Ha az első általános forgalmi adóköteles értékesítést követően a VTSZ szám nem változik, akkor nem jön létre új termék, tehát nem történik belföldi előállítás, így a termék további belföldi szállítása nem lesz bejelentés-köteles.

40. Szállítható-e egyszerre olyan hulladék, melyet az első értékesítő már egyszer bejelentett, ezért újabb EKÁER bejelentési kötelezettség nincsen és olyan hulladék, melyet első adóköteles értékesítésként bejelentési kötelezettség terhel? Költséghatékonyság és logisztikai szempontból a külön szállítás gyakorlatilag kivitelezhetetlen, mert ebben az esetben addig kéne tárolni és gyűjteni a hulladékot, míg egy szállítmányra való összegyűlik. Ez alatt az idő alatt az iparban másodlagos nyersanyag szerepét betöltő hulladék minősége sokat romolhat, a vállalkozást veszteség éri.

A már korábban bejelentett és a jelenlegi bejelentéssel érintett termékek együtt történő szállítását nem zárja ki a jogszabály, tehát szállítás megvalósulhat a fent írt módon. Tehát a korábban már bejelentett termékek szállítását nem szükséges bejelenteni újra az első általános forgalmi adóköteles értékesítést követően, akkor sem, ha bejelentés köteles termékekkel együtt szállítják őket.

41. Mely termékekkel végzett hulladékszállítás nem tartozik az EKÁER hatálya alá?

A Rendelet 4. § (2) bekezdése szerint:
„Nem tartozik az EKÁER hatálya alá az alábbi termékekkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység:

c) a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentésköteles hulladékszállítás keretében szállított termék,”

A fent említett, a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) 3. cikke szerint:

„(1) Az alábbi hulladékok szállítása az e cím rendelkezéseiben meghatározott előzetes írásos bejelentéshez és hozzájáruláshoz kötött:
a) ha ártalmatlanítási művelet elvégzése céljából történik:
minden hulladék;
b) ha hasznosítási művelet elvégzése céljából történik:
i. a IV. mellékletben felsorolt hulladékok, melyek magukban foglalják többek között a Bázeli Egyezmény II. és VIII. mellékletében felsorolt hulladékokat is;
ii. a IVA. mellékletben felsorolt hulladékok;
iii. azok a hulladékok, amelyeket a III., IIIB., IV. vagy IVA. mellékletben nem egy kód alá soroltak be;
iv. azok a hulladékkeverékek, amelyeket a III., IIIB., IV. vagy IVA. mellékletben nem egy kód alá soroltak be, kivéve a IIIA. mellékletben felsoroltakat.”

Az EK rendelet 1. cikk (2) bekezdése szerint:
„Ezt a rendeletet az alábbi hulladékszállításokra kell alkalmazni:
a) a tagállamok közötti szállítás, amely Közösségen belül vagy harmadik országokon keresztül történik;
b) harmadik országokból a Közösségbe történő behozatal;
c) a Közösségből harmadik országokba történő kivitel;
d) valamely harmadik országból egy másikba, a Közösség területén történő átszállítás.”

Fentiek alapján tehát akkor nem szükséges bejelentést tenniük az EKÁER rendszerbe, amennyiben a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentésköteles hulladékszállítás keretében szállított termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenységnek minősül a hulladék szállítása.

42. A konszignációs raktárból történő értékesítés során a Társaság a következőképpen jár el. A Tásraság a Vevő (belföldi adóalany) megrendelése alapján az árut vevő magyarországi konszignációs raktárába szállítja. A raktárba történő betárolás nem jár együtt a termék értékesítésével és az áru feletti tulajdonjog sem száll át a Vevőre. A Vevő akkor szerzi meg az áru feletti tulajdonjogot, illetve akkor kerül sor a termék számlázására, amikor a vevő a raktárból elad a vevőjének.

Értelmezésünk szerint, EKÁER szempontból a raktárba történő beszállítás során nem keletkezik a feladónak (azaz a Társaságnak) EKÁER bejelentési kötelezettsége tekintve, hogy ezen a ponton még nem beszélhetünk termékértékesítésről.

Az első belföldi termékértékesítés Társaság és a Vevő között valósul meg, azonban ez az ügylet nem valósít meg fuvarozással járó termékértékesítést, tekintve, hogy az áru tulajdonjogának átszállása a raktárban történő tárolás során az áru fizikai mozgatása nélkül valósul meg. Következésképpen, a Társaságnak ezen ügylet során sem keletkezik EKÁER jelentési kötelezettsége.

A fuvarozással érintett termékértékesítés a Vevő és annak vevője közötti ügylet lesz, mindazonáltal, tekintve, hogy ez a tranzakció már második belföldi termékértékesítésnek minősül, elmondható, hogy az Art. alapján szintén nem lesz EKÁER köteles.

Általánosságban elmondható, hogy konszignációs raktárba főszabály szerint értékesítés céljából történik a beszállítás a vevő részére, jellemzően az értékesítő és a vevő megállapodnak az értékesítés legalapvetőbb feltételeiben. A szállítás abból a célból történik, hogy a vevő az árut kifizesse/megvegye, tehát termék konszignációs raktárba történő fuvarozásához EKÁER számot kell kérni. (Az a körülmény, hogy a tulajdonjog átszállása hol és melyik pillanatban valósul meg, nem befolyásolja az EKÁER kötelezettséget.)

Az előzőekre tekintettel a kérdésben ismertetett esetben a társaságnak a belföldi vevője részére teljesített ügylet megvalósulásának körülményeire tekintettel a Rendelet értelmében az alábbiak szerint kell bejelentést tennie.

A Rendelet 3. § (1) bekezdésének a) pontja és a 11. § (1) bekezdése értelmében a társaságnak útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzés címén címzetti minőségben keletkezik bejelentési kötelezettsége, ha a terméket annak közösségi tagállamból szerzi be és a terméket az annak beszerzésére irányuló ügylet keretében közösségi tagállami feladási címről
• közvetlenül a belföldi vevője magyarországi raktárába szállítja, szállíttatja; vagy
• nem közvetlenül a belföldi vevője magyarországi raktárába, hanem más belföldi címre (például saját belföldi telephelyére) szállítja, szállíttatja; vagy
• más közösségi tagállami címre (például közösségi tagállami raktárába), azt követően pedig onnan az Áfa tv. 22. § szerinti saját vállalkozás szükségleteire történő terméktovábbításnak minősülő ügylet keretében Magyarországra továbbítja.

Amennyiben a társaság a terméket belföldi feladási címről szállítja, szállítatja a vevő belföldi raktárába, akkor a társaságnak a Rendelet 3. § (1) bekezdésének a) pontja és a 13. § (1) bekezdése szerint útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés címén feladói minőségben keletkezik bejelentési kötelezettsége.

43. Miként kell kezelni az olyan háromszereplős értékesítéseket, ahol egy magyar közvetítő értékesít Magyarországról más tagállamba vagy más tagállamból Magyarországra, és a szállítás a közvetítő megbízásából az eredeti eladó és a végső címzett között közvetlenül valósul meg? Ezekben az esetekben belföldi értékesítésre és tagállamba történő értékesítésre vagy onnan történő beszerzésre is sor kerül. Ilyen esetben két bejelentést kell tenni?

A Rendelet 3. § (3) bekezdése szerinti, a láncügyletekre vonatkozó szabály csak belföld-belföld viszonylatban alkalmazandó, így a belföldről más tagállamba, vagy más tagállamból belföldre történő háromszereplős ügylet esetén az EKÁER kötelezettség a következőképpen alakul:
 Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján abban az esetben, ha láncértékesítésről van szó (a terméket egymást követően többször is értékesítik, azonban ténylegesen csak egyszer fuvarozzák el az első értékesítőtől a legutolsó beszerző részére), csak egy értékesítés (a fuvarozással egybekötött értékesítés) teljesítési helyét határozza meg a feladás, fuvarozás megkezdésének helye.  Azon termékértékesítések esetében, amelyek megelőzték ezt a termékértékesítést, a teljesítés helye az a hely, ahol a termék a küldeményként történő feladáskor vagy a fuvarozás megkezdésekor volt. Azon termékek tekintetében pedig, amelyek követték ezt a termékértékesítést, az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van. Abban az esetben, ha a terméket a láncban résztvevő tagok közül egy olyan adóalany fuvarozza, fuvaroztatja, aki (amely) egyidejűleg a termék beszerzője és értékesítője is, úgy kell tekinteni, mintha a terméket beszerzői minőségében fuvarozta, fuvaroztatta volna. Ezen törvényi vélelmet csak a szóban forgó adóalany döntheti meg, ha bizonyítja, hogy a terméket eladói minőségében fuvarozta, fuvaroztatta.

Másik tagállamból belföldre irányuló fuvarozás esetén
„A” német
„B” magyar1
„C” magyar2

Amennyiben a terméket „B” fuvarozza vagy fuvaroztatja el „A”-tól közvetlenül „C”-nek: fő szabályként elmondható, hogy „B” vevőként fuvarozza el a terméket, így a „A” és a „B” közötti termékértékesítés teljesítési helyét kell a feladási helye szerint megítélni, ezen értékesítést megelőző („A”-„B”) értékesítés teljesítési helye az a hely, ahol a termék a fuvarozás megkezdésének időpontjában található, az ezen értékesítést követő („B”–„C”) termékértékesítésé pedig ahol a fuvarozás véget ér.
Ebben az esetben az „A”-„B” közötti értékesítés a Közösségen belüli mentes értékesítés, „B” valósítja meg a Közösségen belüli beszerzést, melyet a Rendelet 11. §-a alapján címzettként köteles az EKÁER-be bejelenteni.

Belföldről másik tagállamba irányuló fuvarozás esetén
„A” magyar,
„B” magyar,
„C” német
 esetén a láncügylet megítélése az EKÁER-ben a következőképpen alakul:

Amennyiben a terméket „B” eladóként fuvarozza vagy fuvaroztatja el „C” részére, úgy az „A” és a „B” közötti, valamint a „B” és a „C” közötti termékértékesítés helyét a termékfuvarozás megkezdésének helye határozza meg.
Ebben az esetben az „A”-„B” közötti értékesítés a belföldi adóköteles értékesítés lesz, melyet azonban az EKÁER-ben nem tud bejelenteni, mivel a Rendelet 13. § (1) bekezdése a belföldi feladási címről, belföldi átvételi címre történő fuvarozást említ, láncügyletnél pedig a konkrét esetben másik tagállamba fuvarozzák a terméket.
Ebben az esetben a „B”-„C” közötti értékesítés a Közösségen belüli mentes értékesítés, melynek kapcsán „B”-nek, mint feladónak kell a Rendelet 12. §-a szerint a bejelentési kötelezettséget teljesítenie.
(A főszabály szerinti vevői vélelem megdöntésének minősül az is, ha a felek az „A” és „B” közötti ügylet utáni adókötelezettséget a belföldi adóköteles ügyletre vonatkozó szabályok szerint teljesítik. „B” vevői minősége esetén ugyanis az „A” és „B” közötti ügylet minősül a Közösségen belüli mentes értékesítésnek, ezesetben „B”-nek németországi regisztrációval is kellene rendelkeznie.)

44. HÁROMSZÖGÜGYLET

A) A: német cég, B: cseh disztribútor, C: magyar cég, és a terméket A-tól közvetlenül C-hez fuvarozzák. (A felek három eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalanyok.)

A háromszögügyletre vonatkozó speciális szabályozás szerint, amennyiben „A” tagállamból a termék közvetlenül úgy érkezik a magyar „C” adóalanyhoz, hogy azt „B” tagállambeli adóalany értékesíti, akkor „B”-nek nem kell Magyarországon bejelentkeznie. Az ügylet kapcsán elvileg „B” az alábbi ügyleteket bonyolítja le:
- Közösségen belüli termékbeszerzés (amely adómentes)
- és az azt követő „C” felé történő belföldi termékértékesítés (adóköteles).
Amennyiben „C” belföldi adóalany szereplő a „B” termékértékesítését terhelő magyar áfát megfizeti „B” helyett, ugyanakkor a „B” által teljesített Közösségen belüli adómentes beszerzés utáni összesítő nyilatkozattételi kötelezettségének is eleget tesz, akkor „B” adóalanynak nem kell belföldön bejelentkeznie.
Háromszög ügylet esetében tehát a belföldi adóalany „C” beszerző (aki a bevallásában a „B” által teljesített termékértékesítést terhelő adót megfizeti, és a „B” által teljesített Közösségen belüli adómentes beszerzést szerepelteti), jelenti be a Rendelet 11. §-a alapján az EKÁER-be az ügyletet, mint Közösségen belüli termékbeszerzéshez kapcsolódó fuvarozást. Feladó adataiként a Rendelet 2. § 6. d) pontja alapján „B” adatait adja meg. Felrakodási címként a Rendelet 2. § 7. b) pontja alapján a feladó által rendelkezésre bocsátott címadatot köteles bejelenteni.

B) A: magyar cég, B: cseh disztribútor, C: német cég, és a terméket A-tól közvetlenül C-hez fuvarozzák. (A felek három eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalanyok.)

Jelen esetben „A” belföldi adóalany minősül az első értékesítőnek és a fuvart is vagy ő, vagy vevői minőségben „B” szervezi. EKÁER bejelentési kötelezettsége a Rendelet 12. §-a szerint „A” belföldi adóalanynak van (Közösségen belüli adómentes értékesítést végez), és címzettként a Rendelet 2. § 4. d) pontja alapján „B” cég adatait adja meg. (A háromszögügyletre vonatkozó, az A) esethez tartozó leírásban ismertetett egyszerűsítési szabályok ebben az esetben nem a magyar szabályozásban érvényesülnek.)

C) A: német cég, B: magyar disztribútor, C: cseh cég, és a terméket A-tól közvetlenül C-hez fuvarozzák. (A felek három eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalanyok.)

Ez esetben „B” a belföldi szereplő. Mivel az áfa egyszerűsítési szabály éppen arra irányul, hogy „B”-nek ne kelljen „C” tagállamban bejelentkeznie, s ezért minden felmerülő adókötelezettséget „C” teljesíti helyette, ezért ez esetben az EKÁER kapcsán „B”-nek semmilyen kötelezettsége nem merül fel. Ugyancsak nincs bejelentési kötelezettsége „A”-nak és „C”-nek, mert hiányzik a magyarországi feladási, vagy lerakodási cím, mint az EKÁER bejelentés egyik eleme.

45. HÁROMSZEREPLŐS ÜGYLET

Mindhárom szereplő magyar társaság. „B” társaság árut vásárol „A” társaságtól, majd továbbértékesíti „C” társaság felé. „B” társaság a megvásárolt árut közvetlenül „C” társaságnak szállítja be. „B” és „A” társaság között első belföldi adóköteles értékesítés valósul meg, de „B” társaság már az általa megvásárolt árut szállítja „C”-nek. Mely társaságnak kell az EKÁER számot megkérnie?

A Rendelet 3.§ (3) bekezdése szerint, ha a terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton, az (1) bekezdés c) pontját arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, amely során a terméket elfuvarozzák. Amennyiben a terméket olyan adózó fuvarozza vagy fuvaroztatja el, aki (amely) ezen értékesítések láncolatában címzett és egyúttal feladó, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék fuvarozását vagy fuvaroztatását feladóként végzi.

A Rendelet 13. § (1) bekezdése értelmében a 3. § (3) bekezdése szerinti esetben azt a feladót terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja.

Fentiek alapján a „B” társaság lesz a bejelentésre kötelezett.

46. A közút fogalmát melyik jogszabály határozza meg?

Az NGM rendelet alkalmazásában közútnak kell tekinteni a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet (továbbiakban: KRESZ) által közútként nevesített utakat, valamint a KRESZ által közforgalom elől el nem zárt magánútként nevesített utakat.
Az előzőkre tekintettel, ha egy adott ügylettel összefüggésben a fuvarozás részben vagy egészben közúton, vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton valósul meg, akkor az ügylet az NGM rendelet alkalmazásában közúti fuvarozással járó ügyletnek minősül.

47. Hogyan kezelendő az EKÁER-rendszerben, amennyiben a termék értékesítésére úgy kerül sor, hogy a szállítás közutat csak a tulajdonjog átszállását követően érint, amikor a termék már a vevő tulajdonában van?

Az EKÁER rendszerben az NGM rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján, vagyis útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, belföldi forgalomban nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés címén felmerülő bejelentési kötelezettség teljesítése szempontjából nem bír relevanciával az a tény, hogy egy adott termék fuvarozására a termék feletti tulajdonjog átszállásának időpontjához, vagy az ügylet Áfa tv. szerinti teljesítési időpontjához képest korábbi vagy későbbi időpontban kerül-e sor, feltéve, hogy a fuvarozás az Áfa tv. és az NGM rendelet alkalmazásában az adott értékesítéshez kapcsolódónak tekinthető.
Az előzőekre tekintettel az NGM rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontja értelmében abban az esetben is bejelentési kötelezettség keletkezik, ha a vevő a terméket egy adott helyen (például az eladó telephelyén) megveszi, de azt csak később szállítja el a saját telephelyére.   

48. Hogyan kezelendők az EKÁER-rendszerben azok az ügyletek, melyek során az áru 3. országból érkezik, de a Közösség valamely tagállamában szabad forgalomba helyezik? Hogyan kezelendő az az eset, amelyben a szabad forgalomba helyezés Magyarországon történik?

Abban az esetben, ha a terméket harmadik országból Magyarországra fuvarozzák és azt valamely közösségi tagállamban szabad forgalomba helyezik, azaz a termék már „közösségi árunak” minősül, akkor a terméknek a szabad forgalomba helyezés helye szerinti tagállamból Magyarországra történő behozatala illetve fuvarozása az Áfa tv. alkalmazásában Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül – vagyis az NGM rendelet 2. § 12. pontja szerinti Közösségen belüli termékbeszerzésként azonosítható –, ezért az NGM rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján a fuvarozás kapcsán útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzés címén merül fel bejelentési kötelezettség, feltéve, hogy az NGM rendeletben meghatározott egyéb feltételek is fennállnak.

Amennyiben a termék szabad forgalomba helyezése Magyarországon valósul meg – vagyis a terméknek a harmadik országból Magyarországra történő fuvarozásával járó ügylet az Áfa tv. alapján termék importjának minősül –, úgy az NGM rendelet 3. § (1) bekezdés a)-c) pontja értelmében sem útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve egyéb célú behozatal jogcímén, sem más jogcímen nem merül fel bejelentési kötelezettség.

49. Magyar adóalany Németországból Romániába szállít bérmunkával érintett terméket úgy, hogy Magyarország területén nem történik kirakodás, vagyis a Rendelet 2. § 4. pont b) alpontja szerinti átvevőről nem beszélhetünk. Kell-e EKÁER számot igényelni EU-ból való egyéb célú behozatal, illetve EU-ba való egyéb célú kivitel címén?

A kérdéses esetben nem kell EKÁER számot igényelni, tekintettel arra, hogy nem valósul meg a Rendelet 3. § (1) bekezdése szerinti, közúti fuvarozással járó tevékenység, mivel sem az Európai Unióból belföldre irányuló egyéb célú behozatal, sem a belföldről az Európai Unióba irányuló egyéb célú kivitel nem valósul meg.

50. Az ún. próbára vétel (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [a továbbiakban: Ptk.] 6:229.§) eseteiben nem egyértelmű annak a megítélése, ha a próbaüzemre a vevő telephelyén kerül sor, úgy a terméknek a vevő telephelyére történő fuvarozása
a) az értékesítő saját árujának a mozgatását jelenti-e, így az nem esik bejelentési kötelezettség hatálya alá
vagy
b) a leendő értékesítéshez kapcsolódó fuvarként értékelendő-e, amelynek következtében az EKÁER szám köteles?

A próbára vétel kérdése a bejelentési kötelezettség megítélése szempontjából a belföld-belföld viszonylatban bír különösebb jelentőséggel (EU-belföld, belföld-EU viszonylatban egyéb termékmozgatásként bejelentés köteles, az egyéb feltételek fennállása esetén). A kérdésben kialakított álláspont szerint, mint leendő értékesítéshez kapcsolódó fuvar, EKÁER bejelentési kötelezettség alá tartozik. Amennyiben az értékesítés utóbb mégsem valósul meg, akkor az EKÁER szám érvényteleníthető, a nyitva álló 15 napos érvényességi időn belül. (2015. április 1-jétől a Rendelet 15. § (8) bekezdése alapján, bármely érvénytelenítési indok megadásával, április 1-jét megelőzően erre csak a megrendelés meghiúsulása esetén van lehetőség ugyanezen paragrafus (9) bekezdése alapján.
Amennyiben ilyenkor az eladó visszaszállítja a terméket saját üzletébe, telephelyére, arra az útra nem kell EKÁER.

51. Mi történik abban az esetben, ha a fuvarozást kockázatos termékkel végzik, adózó feldolgozza a terméket (tűzifa esetén pl. hasogatja „konyhakészre”), és úgy adja tovább? A vámtarifaszám ilyen esetben ugyanaz marad. Amennyiben a termék vámtarifaszáma nem változik a feldolgozás következtében, akkor nem keletkezik új termék és ezáltal a feldolgozott termék eladása már a második értékesítésnek minősül?

Amennyiben egy termék vámtarifaszáma a feldolgozás következtében nem változik meg, abban az esetben más termékről nem beszélhetünk, így a feldolgozott termék értékesítése már második értékesítésnek minősül.

52. Belföldi adóalany terméket vásárol másik belföldi cégtől, majd továbbértékesíti azt egy végfelhasználónak minősülő magánszemélynek. A szállítás az első belföldi adóalanytól történik a végfelhasználóhoz. A konkrét példa: egy bányából sódert vásárol egy vállalkozó, ő egy magánszemélynek fogja továbbértékesíteni és egyenesen oda is viszi a terméket. Ebben az esetben – függetlenül attól, hogy végül végfelhasználónak történik a szállítás – a vállalkozónak kell bejelentést tennie feladóként az EKÁER rendelet 3. § (3) bekezdése miatt? 

Az EKÁER rendelet 3. § (3) bekezdéséből következően az (1) bekezdés c) pontja szerinti első áfa-köteles termékértékesítés miatti kötelezettséget a belföldi adóalany és a magánszemély közötti termékértékesítésre kell alkalmazni. Azonban adott esetben a belföldi adóalanynak feladóként nem kell EKÁER számot kérnie, tekintettel arra, hogy végfelhasználó részére történik az értékesítés.