Bejelentésre kötelezett személyek

1. Kérdésként merül fel, hogy mentesül-e – nem első belföldi adóköteles értékesítés címén – a bejelentési kötelezettség alól az adózó, ha a Közösség területéről induló értékesítési láncolat belföldi lezárultát követően újabb, fuvarozással egybekötött értékesítést teljesít?

Példa szerint A (EU)  B (Mo.)  C (Mo.) láncértékesítést követően „C” belföldön értékesíti a terméket „D”-nek, azaz a terméket először A-tól C-hez, majd C-től D-hez fuvarozzák.
Amikor „A” mint értékesítő vagy „B”, mint beszerző szervezi meg a fuvart, úgy „A” és „B” között közösségi termékértékesítés/beszerzés, „B” és „C” között pedig belföldi adóköteles termékértékesítés/beszerzés valósul meg. Minthogy az első belföldi adóköteles értékesítés már megvalósult, a láncügylet lezárultát követő újabb értékesítéseket illetően nem keletkezik EKÁER bejelentési kötelezettség.
Amennyiben viszont „B” mint értékesítő vagy „C” mint beszerző fuvaroz, úgy „A” és „B” között más tagállamban belföldi értékesítés/beszerzés, „B” és „C” között pedig közösségi termékértékesítés/beszerzés valósul meg. Amennyiben a láncértékesítés lezárultát követően egy fuvarozással egybekötött belföldi adóköteles értékesítés történik („C” és „D” között), az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén EKÁER bejelentést kell tenni.

2. Kit terhel a bejelentési kötelezettség több egymást követő értékesítés esetén, amennyiben a terméket a Közösség területéről hajóval fuvarozzák belföldre, majd azt közúton a belföldi vevő útdíjköteles gépjárművel továbbítja?

Azokban az esetekben, amikor a termék a Közösség területéről belföldre hajóval, illetve ezt követően belföldön útdíjköteles gépjárművel történő továbbítását különböző adóalanyok szervezik meg, a bejelentési kötelezettség kizárólag az első belföldi adóköteles értékesítéshez kapcsolódik, azzal, hogy e tekintetben – az értékesítésben résztvevők száma és annak körülményei alapján – azt szükséges vizsgálni, hogy az ügyletben létrejöhet-e belföldi láncolat.

A példa szerinti esetben egy osztrák értékesítő továbbá három belföldi beszerző érintett oly módon, hogy a közösségi értékesítő („A”), vagy az első belföldi beszerző („B”) bonyolítja a termék hajóval, magyarországi kikötőhelyre történő továbbítását, ahonnan a végső vevőhöz belföldi közúti fuvarozás keretében történő eljuttatását a második belföldi szereplő („C”), vagy a végső belföldi vevő („D”) végzi, illetve szervezi meg. Az áru megérkezésekor „B” a kikötőben nincs is jelen, innen a fuvarozást „C” vagy „D” intézi.

A (EU) ->B (Mo.) -> C (Mo.) -> D (Mo.)
Termék fizikai mozgása: Ausztriából hajóval Bajáig, Bajától közúton D belföldi telephelyére.

Ebben az esetben Közösségi beszerzés címén nem keletkezik bejelentési kötelezettség, mivel a fuvarozás nem közúton történt, azonban abból adódóan, hogy a terméket a kikötőből, egy fuvarozás keretében közvetlenül a végső vevőhöz juttatják el, az ügylet belföldi adóalanyok között megvalósuló része láncértékesítésként azonosítható. Ezzel összefüggésben pedig a Rendelet 3. § (3) bekezdésében, illetőleg 2015. április 1. napjától adott esetben a 13. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van helye.

Fentieknek megfelelően
• 2015.04.01-jéig minden termék és ezt követően is a kockázatos termékek esetében
  – ha „C” fuvaroz, akkor ő kér EKÁER számot a „C”-„D” közötti értékesítésre.
  – ha „D” fuvaroz, akkor is „C” kér EKÁER számot a „C”-„D” közötti értékesítésre.
• 2015.04.01-jétől, ha nem kockázatos a termék, és
  – „C” fuvaroz, akkor „C” kér EKÁER számot a „B”-„C” közötti értékesítésre.
  – „D” fuvaroz, akkor „D” kér EKÁER számot a „C”-„D” közötti értékesítésre.

3. A fuvar megkezdése előtt kinek és mikor kell bejelenteni a szállítást?

Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldön található átvételi címre történő közúti fuvarozás esetén:
Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre történő, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékbeszerzési vagy egyéb célú behozatal esetén az adatok bejelentésére az állami adó- és vámhatósághoz a címzett kötelezett.
Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre történő, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékbeszerzési vagy egyéb célú közúti behozatal esetén az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II.27.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 7. § (1) bekezdés b)-k) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges.
Az EKÁER szám megállapítása érdekében a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-i) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges.
Az EKÁER elektronikus felületén kell bejelenteni
a) a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-i) és m) pontjaiban meghatározott adatokat legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig,
b) a Rendelet 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatot az EKÁER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig,

c) a Rendelet 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti adatot a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKÁER szám érvényességi idején belül.
Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre történő közúti fuvarozás esetén
Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, értékesítés céljából vagy értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén az adatok bejelentésére az állami adó- és vámhatósághoz a feladó kötelezett.
Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre értékesítés céljából vagy értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-e) és g)-j), l) és m) pontjában meghatározott adatok bejelentése szükséges.

Az EKÁER szám megállapítása érdekében az NGM rendelet 7. § (1) bekezdés b)-e) és g)-i) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges.

Az EKÁER elektronikus felületén kell bejelenteni

a) a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-e) és g)-i) és m) pontjaiban meghatározott adatokat legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig,

b) a Rendelet 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatot az EKÁER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig,

c) a Rendelet 7. § (1) bekezdés l) pontja szerinti adatot a termék fuvarozásának megkezdésekor, de az EKÁER szám érvényességi idején belül.
Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozás esetén
Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i-k) és m) pontjában meghatározott adatokat a feladó köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. A 3. § (3) bekezdése szerinti esetben azt a feladót terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja.
Ha a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli. A Rendelet 3. § (3) bekezdése szerinti esetben azt a címzettet terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja. (Ezen rendelkezés csak 2015. április 1-től hatályos.)
Az EKÁER szám megállapítása érdekében a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges.
Az EKÁER elektronikus felületén kell bejelenteni

a) a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i) és m) pontjaiban meghatározott adatokat legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig,

b) a Rendelet 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatot az EKÁER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig,

c) a Rendelet 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti adatot a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKÁER szám érvényességi idején belül.

4. Német cég megbízásából Magyarországra szállítjuk az árut. Kinek és mikor kell jelenteni?

Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre történő, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékbeszerzési vagy egyéb célú behozatal esetén az adatok bejelentésére az állami adó- és vámhatósághoz a címzett kötelezett.
Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre történő, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékbeszerzési vagy egyéb célú közúti behozatal esetén az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II.27.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 7. § (1) bekezdés b)-k) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges.
Az EKÁER szám megállapítása érdekében a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-i) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges.
Az EKÁER elektronikus felületén kell bejelenteni
a) a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-i) és m) pontjaiban meghatározott adatokat legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig,
b) a Rendelet 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatot az EKÁER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig,

c) a Rendelet 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti adatot a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKÁER szám érvényességi idején belül.

5. Nagy értékű beruházások esetén jellemzően több hónapos megvalósulással egy terméket értékesítenek a Közösség egyik tagállamából egy magyarországi címre. Ugyanakkor az értékesítéssel együtt jár a termék üzembe helyezése, Áfa tv. szerinti fel és összeszerelése. Ennek során az értékesítő – illetve az ő megbízásából az alvállalkozója - számos olyan kiegészítő anyagot, árut szállít az üzembe helyezés területére, amelyik az eredeti ügylettől el nem választható, csak úgy jön létre az Áfa tv. szerinti termékértékesítés. A terméket beszerző adóalany számára ez egyetlen termékbeszerzés lesz, ugyanakkor a vele járó kiegészítő szállítások számára egyesével jelenleg azonosíthatatlanok, azok a beszállító felelősségi körébe tartoznak. Értelemszerűen a fuvarozás során ezek a termékek az értékesítő fél, a beszállító – illetve alvállalkozójának - tulajdonában vannak még. Ki lesz a kötelezett a kiegészítő szállítások EKÁER bejelentésére?

Amennyiben az értékesítő belföldön folytatott tevékenysége miatt nem köteles adóalanyként bejelentkezni, az általa másik tagállamból történő, a fel és összeszereléshez szükséges anyagok behozatala nem keletkeztet EKÁER bejelentési kötelezettséget.
Amennyiben az értékesítő adóalany Magyarországon bejelentkezett adóalany, a fel és összeszereléshez szállított anyagok másik tagállamból történő behozatala, mint az Unió másik tagállamából történő egyéb célú behozatal miatt EKÁER számot kell kérni. Ebben az esetben a Rendelet a 2. § 4. b) pontja alapján a terméket a kirakodási (átvételi) helyen átvevő személy, szervezet lesz a bejelentésre kötelezett.

6. Az EU másik tagállamából történő termékbeszerzés esetében, amennyiben az olyan paritás alkalmazásával történik, ahol a termék tulajdonjoga csak az árunak a vevő telephelyére érkezésekor száll át (pl. DAP), abban az esetben ki lesz a kötelezett a szállítások EKÁER rendszerbe történő bejelentésére? A beszállító, aki a termék tulajdonjogával rendelkezik a fuvarozás során, vagy esetleg a terméket beszerző adóalany, aki a szállításkor, fuvarozáskor még nem rendelkezik a termék tulajdonjogával?

A Rendelet 3. § (2) bekezdése alapján a közúti fuvarozással járó tevékenységnek minősülést nem befolyásolja, hogy a közúti fuvarozást a terméket értékesítő, a terméket beszerző, az egyéb célú behozatalt, egyéb célú kivitelt megvalósító személy, szervezet vagy bármelyikük megbízásából más végzi. Így a kérdés szerinti esetben az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre irányuló termékbeszerzési célú közúti fuvarozás megvalósulása miatt  a címzett lesz a bejelentésre kötelezett.


7. Belföldi forgalomban a szállítmány megérkezését a címzett köteles lejelenteni, ami sok esetben életszerűtlen, (kis címzettek, vagy az igénylés esetében kis feladók tenyésztők, tejes gazdák), és ennek elmaradásáért az EKÁER számot igénylőt büntetik.

Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i-k) és m) pontjában meghatározott adatokat a feladó köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz.
Ha belföldön a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli. (Ezen rendelkezés csak 2015. április 1-től hatályos.)
Belföldi viszonylatban a gépjármű kirakodási helyre történő megérkezését (Rendelet 7.§ (1) bekezdés k) pontja szerinti adatot) a feladó, vagyis az értékesítést megvalósító áfa-alany jelenti be a kirakodási címre érkezést követő harmadik munkanapon, de az EKÁER szám érvényességi idején belül.
Fontos, hogy nem kell EKÁER számot kérni a mezőgazdasági termelők olyan értékesítéséhez kapcsolódó fuvarozás esetén, amellyel összefüggésben a termelőt kompenzációs felár illeti meg. Továbbá első általános forgalmi adóköteles értékesítés hiányában nem kell EKÁER számot kérni az alanyi mentes adózó fuvarozással járó belföldi értékesítése esetén sem.
Ha a terméket a termelő külön jogszabály szerint elismert termelői csoporton, termelői szervezeten keresztül értékesíti, vagy a terméket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet részére értékesíti, a Rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontját a termelői csoport, termelői szervezet, vagy a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet által történő termékértékesítésre kell alkalmazni.

8. Belföldi alapanyag fuvar (pl. tejfelvásárlás) esetében kinek kell megigényelni az EKÁER számokat (a járatterveket a feldolgozó vállalat adja ki)?

Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i-k) és m) pontjában meghatározott adatokat a feladó köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz. A 3. § (3) bekezdése szerinti esetben azt a feladót terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja.
Ha a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja, a bejelentési kötelezettség a címzettet terheli. A Rendelet 3. § (3) bekezdése szerinti esetben azt a címzettet terheli a bejelentési kötelezettség, aki (amely) a terméket elfuvarozza vagy elfuvaroztatja. (Ezen rendelkezés csak 2015. április 1-től hatályos.)
Az EKÁER szám megállapítása érdekében a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i) és m) pontjaiban meghatározott adatok bejelentése szükséges.
Az EKÁER elektronikus felületén kell bejelenteni

a) a Rendelet 7. § (1) bekezdés b)-g), i) és m) pontjaiban meghatározott adatokat legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig,

b) a Rendelet 7. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatot az EKÁER szám igénylésekor vagy azt követően, de legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig,

c) a Rendelet 7. § (1) bekezdés k) pontja szerinti adatot a szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor, legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKÁER szám érvényességi idején belül.
Fontos, hogy nem kell EKÁER számot kérni a mezőgazdasági termelők olyan értékesítéséhez kapcsolódó fuvarozás esetén, amellyel összefüggésben a termelőt kompenzációs felár illeti meg. Továbbá első általános forgalmi adóköteles értékesítés hiányában nem kell EKÁER számot kérni az alanyi mentes adózó fuvarozással járó belföldi értékesítése esetén sem.
Ha a terméket a termelő külön jogszabály szerint elismert termelői csoporton, termelői szervezeten keresztül értékesíti, vagy a terméket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet részére értékesíti, a Rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontját a termelői csoport, termelői szervezet, vagy a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet által történő termékértékesítésre kell alkalmazni.

9. Milyen joga/kötelessége van a teherautó vezetőjének az áru átvételekor? (Mivel nem feltétlenül tudja, hogy amit visz az EKÁER köteles-e, elindulhat regisztráció nélkül, majd zárolhatják az úton?)

Mint fuvarozót, milyen kötelezettség terhel azzal kapcsolatban, ha belföldi feladó-belföldi lerakó viszonylatban kapunk megbízást? Vizsgálnunk kell-e, hogy ez az első belföldi értékesítés, amit továbbítunk?
Mivel az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű termék csak a termék eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában fuvarozható, az állami adó- és vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmi adóalany javára végzi a fuvarozási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét, és az általános forgalmiadó-alany tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét.
Az állami adó- és vámhatóság a termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, feladót és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti:
a) a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről,
b) a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról,
c) a termék átvételéről, kirakodásának címéről,
d) az EKÁER számról,
e) amennyiben a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe, úgy az ingatlan használatának jogcíméről.

Az EKÁER számot a bejelentésre kötelezett a termék (belföldi útszakaszon történő) fuvarozásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.

A termék fuvarozását végző személyt tehát a fentiek alapján nyilatkozattételi kötelezettség terheli. Ezen túl a fuvarozót egyéb kötelezettség nem terheli, így az első általános forgalmi adóköteles értékesítés tényét sem kell ellenőriznie.

10. Van-e teendője a fogadó félnek (vevőnek, átvevőnek)?

A Rendelet 2. § 4. pontja értelmében címzett:

a) a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya,
b) a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló beszerzésétől eltérő egyéb célból történő behozatala eseten a terméket a kirakodási (átvételi) helyen átvevő személy, szervezet, kivéve a végfelhasználót,
c) belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a termék beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya,
d) a terméknek az Európai Unió más tagállamába irányuló értékesítése esetén a terméket beszerző személy, szervezet, értékesítéstől eltérő egyéb célból történő kivitel esetén a terméket átvevő személy, szervezet,
e) kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása eseten a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó adózó, amennyiben ezen adózó nem azonos az a)–d) pontokban meghatározott személlyel, szervezettel.

11. Egy nagyberuházás esetén ki a végfelhasználó? A fővállalkozó, aki épít, vagy a beruházó, aki a beruházás eredményét használni fogja?

A Rendelet értelmében végfelhasználó a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárló természetes személy. Vagyis egy beruházásban közreműködő vállalkozás esetében nem valósulhatnak meg a végfelhasználóval szemben támasztott követelmények.